Beadja a derekát a bankoknak a kormány?
Költségvetési mozgástér nélkül azonban a körvonalazódó egyezségre is igaz az eddig többször alkalmazott stratégia: a jelen problémáit a jövőbe tolni.
A devizahitelesek megsegítésére javasolt mechanizmus – átmenetileg legalábbis – jó az államnak és az adósnak, hiszen nem jelent számukra azonnali, nagy terhet. A bankoknak cserébe ismét megengedett devizahitelezés viszont igencsak ellentmondásos. Orbán Viktor miniszterelnök épp február végén nevezte a Facebookon az utóbbi nyolc év legnagyobb bűnének a devizahitelezés féktelen elszabadulását, amelyet kormánya tavaly nyáron betiltott, „hogy több ember már ne kerüljön bajba”.
A jegyzethez tartozó összeállításunk itt olvasható!
Az újbóli engedélyezés kizárólag az eurókölcsönökre vonatkozna, és nyilván csak a Bajnai-kabinet által szigorított, 60 százalékos hitelnyújtási korlát mellett (bár erről nincsenek még részletek). Csakhogy a mostani „erős” forint mellett félő, hogy pórul járulhatnak azok, akiket az elmúlt évek vesszőfutása ellenére ismét elcsábítanak majd az alacsonyabb eurókamatok. A kormány engedékenységét talán az motiválja, hogy olyasmivel kompenzálhatja a bankokat, ami látszólag semmibe nem kerül neki, ráadásul a hitelezést is beindíthatja végre. Ismerős logika, tudjuk, hová vezetett.
