Újabb tabuk porba hullását jelentette be Orbán

Eleddig ugyanis nem akadt példa arra, hogy több tízmilliárd forintos adóterhet vessenek ki az év utolsó néhány hetében – ahogy erre a jogalkotási folyamatot figyelembe véve az idén számítani lehet –, vagy hogy szerzett jogokat érintő összegek továbbutalását függessze fel a kormány. Úgy tűnik, az új kormány valóban véresen komolyan veszi a hiánycélok betartását, és ennek oltárán még szokatlan megoldásoktól sem riad vissza.
Vannak azonban intézkedések, amelyek okkal számítanak tabunak. Félő, hogy ilyen lépéssé válik a magánnyugdíjpénztárakat illető járulékok becsatornázása is a tb-kasszába. Világosan érezhető, hogy ez a radikális lépés a magyar kormány válasza Brüsszelnek, ahol nemrég döntöttek arról: ezek az összegek a kilenc ország – köztük Magyarország – kérése ellenére sem lesznek levonhatók a deficitből.

 A mostani döntésével azonban a magyar kormány csak jegeli a dilemmát, hiszen már a 2010-es államháztartási adatokról szóló eredményszemléletű kimutatásban világossá válhat, hogy az unió – a későbbi kompenzációt figyelembe véve – nem hajlandó elszámolni ezeket a tételeket bevételként.
Ami az újabb különadókat illeti: az, hogy az ilyen átmeneti, ráadásul brutális mértékű terhek kivetése finoman szólva sem erősíti a jogbiztonságot, immár közhelynek számít. Ám még akkor is igaz, ha a kormány célkeresztjébe került szektorokból – a tulajdonosi viszonyok miatt – valóban külföldre áramlik a nyereség nem elhanyagolható része. A beruházási tevékenység visszaszorulása és a hazánkkal szembeni fenntartások erősödése mellett azonban megint félő, hogy a különadók levét végső soron itt is a fogyasztók fizetik meg. És a kör itt bezárul.