Más sportágakhoz viszonyítva a futball – az óriási népszerűségének köszönhetően – különösen nagy vonzerőt jelent kétes egzisztenciák és be nem jelentett, gyakran a zavarosban halászó ügynökök-menedzserek számára.
Az FATF (Financial Action Task Force) jelentése szerint, a labdarúgást elsősorban klubok laza szervezetei keretei és az elégtelen szabályozottságuk miatt tekintik könnyű behatolási célpontnak bűnöző vagy félvilági egzisztenciák.
A kínált óriási összegek miatt – főleg a gyengébb egyesületek – nem firtatják, hogy onnan ered a pénz, emiatt kétes erkölcsi háttérrel rendelkező személyek – szponzorálás vagy tulajdonszerzés révén – nagy számban igyekeznek közmegbecsültségre és hatalomra szert, amit a későbbiekben még több jövedelemre tudnak váltani.
Az egész sportágat körülveszi az „ártatlanság illúziója” ezért nyilvánvaló vagy okkal feltételezhető visszaélések esetén is csak ritkán tesznek feljelentést. További ijesztő jelenségnek tartja az FATF, hogy sok esetben sebezhető egzisztenciával bíró játékosok kénytelenek alávetni magukat az őket kihasználó közvetítőknek.
A visszaélések kisebb súlyú eseteinek számít, ha az – egyre nagyobb összegekre rúgó – játékos-megváltási díjak mögött bújtatott ellentételezés is szerepel, például lakás vagy luxusautó juttatás, esetleg különféle családi kedvezmény. Súlyosabb esetekben embercsempészés, adócsalás vagy egyéb korrupciós jelenség kíséri a játékosok szerződtetését.
A legnagyobb károkat azonban a szerencsejáték-ipar és az óriási tételekben folytatott sportfogadás elfajzása tudja okozni, ha sikerül befolyásolni a küzdelmek kimenetelét. Az FATF jelentéséből a Financial Times kiemeli azt a megállapítást, hogy a brit elsőosztály, a Premier League legpatinásabb egyesületeit is fel lehet vásárolni, anélkül, hogy a kínált pénz eredetét bárki is alaposabban megvizsgálná.
