Bár késik az autópálya-építés, eltolódik a nemzetközi vasútfejlesztési beruházás, az önkormányzat a városfejlesztési terveit mégsem odázza el, maximálisan élni kíván a II. Nemzeti fejlesztési terv kereteiből elnyerhető támogatásokkal. Mert szeretne gyorsan reagálni a válságot követő új gazdasági folyamatokra, s bekapcsolódna a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. Békéscsaba azért költ erőn felül is a városfejlesztésre, hogy egy európai léptékű kisvárossá váljon, ahol a lakosság az elvárásainak megfelelő alapszolgáltatásokat kapja az oktatásban, az egészségügyben és szociális területen. Az ide települő vállalkozások számára is fontos, hogy milyen városi környezetbe kerülnek, milyen az oktatás színvonala és milyen kikapcsolódási lehetőségek vannak. A szakképzésben sikerült megteremteni a munkaadói igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó képzés feltételeit. Két tudásközpont is működik a városban; az MTA Alföldi Tudományos Intézete a településfejlesztési kutatásokban erős, a Szent István Egyetemhez integrálódó Tessedik Sámuel Főiskola az alternatív energiakutatásban. Mellettük a városban működő nagyobb cégek Békéscsabán olyan tudásbázist is találnak, amely alkalmas az innovációs feladatok megvalósítására. VG