Borkos Lajos, az origo.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott, az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikája eredménytelen, mert a tavalyi intézkedések egy része, elsősorban a személyijövedelemadó-bevételeknek a látványos elengedése azon alapult, hogy a társadalom jelentős része majd nyer és elkezd fogyasztani, amitől megindul a új munkahelyek teremtődnek.
Az egykulcsos bevezetése pedig egyáltalán nem volt logikus. Egy kicsi, nyitott felzárkózó gazdaságban a primitív keresletösztönző gazdaságpolitika nem alkalmas a növekedés megindítására. Ha netán elkezdett volna többet fogyasztani a lakosság, annak nagy része lett volna, ami rögtön rontotta volna a külkereskedelmi és a fizetési mérleget is, tovább duzzadt volna az adósságállomány. Növekedés helyett adósságállomány-növekedés. A számok egyébként azt bizonyítják, hogy az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével nem nőtt a lakossági fogyasztás. Az alacsonyjövedelműek nem nyertek semmit, sőt veszítettek. A középrétegek jelentős része el van adósodva – hangsúlyozta Bokros Lajos.
A középréteg az egykulcsos adó révén nyert többletjövedelmet hiteltörlesztésre költik, ami egyébként nagyon jó, mert végülis azt jelenti, hogy a lakosság egy része még nem ment csődbe. Az igazán jómódúaknak sokat hozott a konyhára az egykulcsos jövedelemadó, ők viszont tipikusan nem fogyasztásra költik a megtakarítást, hanem megtakarítják. Ami önmagában megint nem baj, hiszen részben a megtakarításokkal lehet finanszírozni az államháztartás még mindig óriási hiányát. Egy biztos: se növekedés, se munkahely, se nagyobb adóbevétel nem lett.
Közben lassan haladnak a strukturális reformoknak nevezett változások, az állami rendszerek átalakítása, nem jönnek az adóbevételek, a hiány nem csökken, hanem nő. Az államadósság rátája nő, pontosan azért, mert a növekedés, a hurráoptimista tervekhez képest előre tudhatóan jóval alacsonyabb lett. Végül ahelyett, hogy az egyébként kézben lévő pénzt az államadósság csökkentésére fordítaná, annak megfelelően, ahogyan meghirdette, a kormány Mol-részvényeket vásárol, több mint 500 milliárd forintért, amin azután egy hónap leforgása alatt veszített 100 milliárdot – fogalmaz a szakember
A magánnyugdíj-pénztári államosítással kapcsolatban úgy vélekedett, alkotmányellenes eszközökkel mindig el lehet kenni ideig-óráig a problémát. Az a kérdés, hogy vannak-e olyan alkotmányos eszközök, amelyeket a kormány demokratikus felhatalmazás alapján használhat. Kiadáscsökkentésre lett volna szükség és lenne ma is, ez a legfontosabb. Nem az adókat kellett volna csökkenteni, hanem kisimítani az adóéket, vagyis a munkára rakódó összes közteher arányát alacsonyan rögzíteni. Ehhez a társadalombiztosítás reformját kellett volna összehangolni az adórendszerrel és nem a gyerektámogatásokat belenyomni az adózásba. Akkor az emberek világosan láthatták volna, hogy mekkora az adóteher.
Bokros Lajos szerint olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy valóban több legyen az igazi, versenyképes, profitábilis munkahely, ne pedig a közmunkahelyek száma gyarapodjon. Vagyis oktatási reform szükséges, a szakképzéstől a felsőoktatásig. A magyarországi egyetemek és főiskolák kétharmadát nyugodtan be lehetne zárni, a maradék egyharmadban viszont nem fejkvóta alapú finanszírozással, hanem részben tandíjjal, részben nagyobb mértékű, fix összegű állami támogatással, erős teljesítmény-követelmény támasztásával nemzetközi színvonalú oktatást kell biztosítani.
