Nagyon sok vita folyik, hogy mi az a versenyképesség – mondta el Chikán Attila „A versenyképesség fokozásának tényezői” című előadásában, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Értelmezhető-e a nemzeti versenyképesség, vagy igaza van Paul Krugmannak, hogy vállaltok versenyeznek egymással? – tette fel a kérdést. Chikán szerint lehet értelmezni a versenyképesség nemzeti szintű fogalmát. Az előadásban elhangzott, hogy a sikernek különböző kritériumai vannak.
Eleget ostoroztuk az előző kormányokat, hogy nincs ideológiájuk, a jelenlegi kormánynak van, amit lehet szeretni vagy nem szeretni – tette hozzá.
A nemzetközi versenyképességi rangsorok jó néhány esztendeje középpontban állnak, Chikán a WEF rangsorán keresztül bemutatta Magyarország helyzetét: 2011-ben 29-ek voltunk 130 országközül, most pedig 60-ak vagyunk 144 országból.
Magyarország átkerült egy másik kategóriába: korában mi voltunk az elsők a volt szocialista országok közül, most átkerültünk a bolgár román körbe. Aki ebből a bolyból leszakad, annak az esélye a győzelemre nulla – vélekedett. A Bajnai-kormány és az Orbán-kormány első két éve volt az, ami javította helyzetünket a rangsorban.
Van három terület, amiben az átlagnál rosszabbul teljesítünk. Ezek az intézmények struktúrája, a valamint a pénzpiacok. Az intézményi rendszer 2006 és 2012 között az egész világon romlott, de Magyarország lényegesen rosszabbul teljesített. Másfélszeresére nőtt a különbség a fejlett országok irányában. A régió pedig nem csak, hogy felzárkózott, de meg is előzött. A makrokörnyezet és az innováció tekintetében jobban teljesítettünk. A makrokörnyzeten egyetlen tényező, a költségvetési egyenlegjavulása segített.
A pénzpiacok helyzete, illetve a pénzügyi feltételek alaklása lényegesen jobb volt korábban a közép-kelet-európai országokhoz képest, és hangyányit sem kerültünk közelebb a fejlett országokhoz. Minden olyan tényezőben, ami a pénzhez való hozzájutást jelenti, nagyon rosszul állunk. Az innováció tekintetében viszonylag jó a helyzetünk, de nő az olló a fejlett országok és Magyarország teljesítménye között – mondta Chikán. Jók a lehetőségeink, de rosszul használjuk ki – tette hozzá.
Az üzleti tevékenységet leginkább zavaró tényező 2012-ben a gazdaságpolitikai instabilitás hazánkban. A gazdaságpolitikába vetett hitet nagyon alacsonyra értékeli a válaszadók többsége. Három év bizakodás után kaptunk egy hideg zuhanyt – utalt a versenyképesség elmúlt évi romlására.
Mindezek alapján Chikán kijelentette: hozzá fogunk szokni egy lassú növekedéshez, elszegényedéshez. A volt szocialista országok közül a vezetőktől az üldözők csoportjába kerültünk. Fontosabb mutatóink nem kerültek közelebb a mértékadó, fejlettebb országokhoz, Ausztriához vagy Belgiumhoz – emelte ki.
Nincs megoldás ma az EU/IMF-megállapodás nélkül. A megállapodás szükséges, de nem elegendő feltétel a továbblépéshez. Minden időhúzás pénzbe kerül, a jó megállapodás feltételeit azonban nem diktáljuk, mert náluk van a pénz – mondta Chikán. Összegezve: versenyképességünk nem biztató, és gazdaságpolitikai fordulat kell.
