Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében hozta nyilvánosságra a „Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States” című jelentést. A jelentés középpontjában álló „áfarés” kifejezés alatt azon összeg értendő, amely az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült – akár a benyújtott áfabevallásokban megjelenő, akár azokban nem is szerepeltett – áfakötelezettség és az adóhatóság részéről ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete, melynek mértéke általában százalékos formában kifejezett.
A jelentés alapján az 28 tagállamában az áfarés mértéke 2016-ban 13,2 százalékról 12,3 százalékra csökkent, amely különbözet összegszerűen alacsonyabb 150 milliárd eurónál – derült ki a PwC Magyarország közleményéből. A cég adószakértői azt vizsgálták, hogy a közép- és kelet-európai régió országaihoz – Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia – képest a Magyarország által elért teljesítmény hogyan értékelhető.
A régióban Magyarország – a 13 százalékos áfaréssel – az előkelő második helyen áll, csak Ausztria (7 százalék) előzi meg.
Harmadik Csehország (14 százalék), ez után következik Lengyelország (21 százalék), Szlovákia (26 százalék), végül Románia (36 százalék).
„Lényeges előrelépést jelent, hogy Magyarország a vizsgált időszakban kilenc százalékpontos csökkenést realizált, amely a már említett régiós viszonylatban a második legjelentősebb javulás a Szlovákia által elért 11 százalékpontos áfaréscsökkenés után. Magyarország elmúlt időszakban követett inflációs politikáját figyelembe véve az eredmény egyúttal reálértékű áfabevétel-növekménynek minősül. Egyes becslések szerint hazánk áfabeszedési aránya 2017-2018-ban még inkább pozitív irányba mozdulhat el, akár 10 százalékra is csökkenhet” – idézi a közlemény Farkas Gábort, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának igazgatóját.
„A pozitív fordulat többek között magyarázható azzal, hogy a magyar adóhatóság részéről megfigyelhető a törekvés az adózói kötelezettségek folyamatos bővítésére annak érdekében, hogy az áfacsalások minél inkább visszaszoríthatók legyenek. E célkitűzést szolgálta például a belföldi összesítő jelentést bevezető, 2013-ban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés is, amelynek megfelelően az adóalanyoknak a kétmillió forint feletti áfatartalmú számláikat tételesen kellett feltüntetni az áfabevallások mellékleti lapjain. E kötelezettség kapcsán folyamatos szigorítás is tapasztalható volt, 2015-től kezdődően a jelentési kötelezettség alá eső számlák áfatartalmának értékhatára már egymillió forintra, 2018. július 1-jétől pedig százezer forintra csökkent” – magyarázza Deák László, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának cégtársa. (2018. július 1. napjával a bejelentési kötelezettség már csak a bejövő számlák tekintetében áll fenn, mivel a kimenő számlák adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése elektronikus úton történik.)
A 2015. év az adózói jogkövető magatartás elősegítését tovább növelte az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése is, amely – jogalkotói célja szerint – a termékek közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, és az e kötelezettségeket teljesítő jogkövető piaci szereplők piaci pozíciójának erősítésére irányult – olvasható a PwC közleményében.
