Történelmi pillanat: átadták a Budapest–Belgrád vasútvonal teljes szakaszát Szerbiában, nem akárki utazott az első vonaton – fotók
Hivatalosan is forgalomba helyezik a Belgrád–Szabadka gyorsvasút harmadik szakaszát, az Újvidék és Szabadka közötti vonalat – számolt be a Magyar Szó.
A 108,1 kilométer hosszú pálya lehetővé teszi, hogy a vonatok óránként akár 200 kilométeres sebességgel közlekedjenek.
Az első Belgrád és Szabadka közötti járaton Aleksandar Vucic szerb elnök is ott volt.
A köztársasági elnök az utazás közben arról beszélt, hogy a vasútvonal Magyarország és Szerbia barátságának és partnerségének örök jelképe lesz. A két ország kapcsolata történelmi csúcson van, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így marad.
Aleksandar Vucic kiemelte, büszke arra, hogy történelmet írnak a vasútvonal megnyitásával. Az új útvonal hozzájárul a gyorsabb gazdasági növekedéshez és újabb befektetők Szerbiába vonzásához.
Az elmúlt két hétben mindennap többször közlekedtek a Soko-járatok és más Stadler-szerelvények a vonalon, a tesztek sikerrel zárultak.
Az építkezés 2021 novemberében kezdődött. A munkálatok során mintegy 273 kilométernyi új vágányt fektettek le, beleértve a kétvágányú pályát és az állomásokat.
Az új szakaszon
- négy híd,
- két viadukt,
- 27 felüljáró
- és 15 aluljáró épült.
Először valósítottak meg Szerbiában három, egyenként 46 méteres ökoduktot is, amelyek biztonságos átkelést tesznek lehetővé az állatok számára. Összesen 33 áteresz és 14 gyalogos aluljáró készült el, a pályán pedig 302 váltót helyeztek el.
Az Újvidék és Szabadka közötti szakaszon négy állomás található:
- Verbász,
- Lovcenac,
- Kishegyes
- és Topolya,
- valamint maga Szabadka.
A kivitelező a kínai China Railway International és a China Communications Construction Company konzorciuma volt. A tervek szerint a Sólyom vonat 41 perc alatt teszi meg az utat Újvidék és Szabadka között, míg a Belgrád–Szabadka szakaszon 79 perc lesz a menetidő.
A Budapest–Belgrád vasúton lerövidül majd az utazás idő
A Budapest–Belgrád vasút vonala 350,7 kilométer hosszú, ebből Szerbiára 183 kilométer, Magyarországra 167,7 kilométer jut.
A beruházás a meglévő pálya felújítását, illetve kétvágányosítását takarja, lehetővé téve a 200 kilométer per órás sebességet a személyszállítás és az árufuvarozás számára is. Az államtitkár nem tért ki rá, de a pálya magyarországi szakaszán óránként csak 160 kilométerrel lehet majd közlekedni.
A Világgazdaság információi szerint az a magyarázata a kisebb sebességnek, hogy a zavartalan 200 kilométeres haladás miatt a hazai pályát olyan sok alul- vagy felüljáróval kellett volna keresztezni, amelyeknek a beruházási költsége nem állt volna arányban a magyarországi menetidő néhány perces lerövidítésével. Korábbi magyarországi közlések szerint a hazai szakasz ez év végén vagy 2026 elején helyezhető üzembe.
A mostani tervek alapján a 2025–2026-os menetrendben már nemzetközi szerelvények haladnak át Szabadkától Kelebián át, illetve a Horgos–Röszke átkelőnél. Napi két pár vonat Belgrád és Bécs, napi hat pár pedig Belgrád és Budapest között fog közlekedni.
