ÁSZ: átalakultak a piaci mechanizmusok
A Covid-19 világjárvány időszakában Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett a védekezőeszközök piacán az ország kitettségének csökkentése, illetve a lakosság védelme érdekében – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.
A szakértők rámutatnak:
a pandémia kiváltotta rendkívüli piaci helyzetben természetesen nem a megszokott piaci mechanizmusok érvényesültek.
A megváltozott körülmények miatt gyors és rugalmas alkalmazkodásra volt szükség az eladói és a vevői oldalon egyaránt, a szabályozó állam pedig kellő aktivitással és kockázatvállalással lehetett képes a szükséglet alapú ellátást biztosítani, ezzel a járvány okozta társadalmi költségeket csökkenteni.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak:
egy rendkívüli helyzetben az emberi életek védelme az elsődleges cél, ami felülírhatja az általános szabályokat.
A számvevőszék szakértői közgazdasági megközelítésben, közérthetően mutatják be a megváltozott piaci körülményeket és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusokat.
A Covid-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz történő hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az emberi életek védelme érdekében a legfontosabb feladat a védekezéshez szükséges alapvető termékekből a hirtelen megnövekedett kereslethez az elegendő mennyiség biztosítása volt, ezt követte a gazdaság és a munkahelyek megvédése.
A járvány kitörésével a világon szinte mindenhol ugyanabban az időben jelentek meg az igények ugyanazon védekezőeszközök iránt
– mutatnak rá a számvevőszék elemzői. Ez a korábbi időszak kínálati piacával szemben teljesen új helyzetet teremtett. Az elemzett – 2019. negyedik negyedévtől 2021. első negyedévét lefedő – időszakban a maszkok, a vírustesztek, a lélegeztetőgépek és a fertőtlenítők piacát átmeneti, a vakcinák piacát pedig tartós hiány jellemezte.
A hivatal szakértői rávilágítanak, hogy az elemzett védekező eszközök piacain a hiánygazdaságra jellemző közgazdasági összefüggések érvényesültek.
A világjárvány első hullámában a kereslet egy időben és világszinten történő nagymértékű növekedésekor a kínálat növekedését a szabad vállalati kapacitások és a termeléshez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának hiánya korlátozta. A járványhelyzet időszakában a védekezőeszközök piacán bekövetkezett hiány egyértelműen az erőforrások korlátosságára volt visszavezethető.
A piacokon az árak szabályozó szerepe csak korlátozottan érvényesült
– mutatnak rá az ÁSZ elemzői. A védekezőeszközök alkalmazása életeket menthet, vagy hiánya életeket vehet el, ami értékben nem kifejezhető, ezért a vevők mérlegelésében az ár jelentősége csökkent. A termékek árával szemben továbbá mérlegelni kellett azok hiányának „társadalmi költségét„ is. A járvány elszabadulása az egészségügyi kiadásokon felül a kieső munkaerő miatt számottevő teljesítmény-visszaesést okozhat a termelésben, szolgáltatásokban, ami jelentős adókiesést eredményezhet. E társadalmi költségek a járvány helyzetben jelentőssé válhatnak, ezért csökkentésük érdekében központi beavatkozásra volt szükség.
A kínálati, eladói oldal a rendkívüli keresletnek több területen nem tudott eleget tenni. A megjelent hiány miatt az eladóknak nem voltak értékesítési gondjaik, a vevőknek ugyanakkor versenyezni kellett a termékekért, ezzel az erőviszonyok nagymértékben eltolódtak az eladók javára. A hiányállapotban a vevők a védekezőeszközökön belül – ahol lehetséges volt – kényszer-helyettesítésekre kényszerültek.
Attitűdjük szerint a passzív várakozó és az aktív kereső reakciók között választhattak.
Magyarország aktív reagálással, új termékek, új piacok iránti magas keresési hajlandósággal képes volt a hiánygazdaság keretein belül a rendelkezésre álló védekezőeszközök mennyiségét több területen is növelni – húzzák alá az ÁSZ elemzői.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak, a COVID-19 járványhelyzetre is igaz az a megközelítés, hogy válsághelyzetben a társadalmi viszonyok, intézményi adottságok meghatározott magatartási formákat, gazdasági szabályosságokat, normákat szülnek.
Ezeket nem lehet állami elhatározással hatályon kívül helyezni.
A tudatos cselekvésnek ugyanakkor széles tere van, egyes tendenciák felerősíthetők vagy gyengíthetők, az alkalmazkodás súrlódása csökkenthető, továbbá egyes adottságok nem örökérvényűek, aktívan megváltoztathatók.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása.
Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége.
A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.
Megalapozottnak találta az ÁSZ a költségvetést
Magyarország gazdasági teljesítményének volumene 2020-ban 5 százalékkal esett vissza a 2019-hez képest.
