Megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat
– ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetőek, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kockázatként a társasági adóbevétel alulteljesülése azonosítható. Az Országgyűlésnek benyújtott véleményében az ÁSZ rámutat:
a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak,
valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. Az ÁSZ véleményét Domokos László elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban.
A számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét az Országgyűlésnek benyújtott, 2022-es költségvetési törvényjavaslatról.
Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, amihez értékelte a törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét, a tervezés megalapozottságát, az előirányzatok megalapozottságát és alátámasztottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve a kiadási előirányzatok elegendőségét, valamint az államadósság-szabály érvényesülését. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el.
Magyarország gazdasági teljesítményének volumene 2020-ban 5 százalékkal esett vissza a 2019-hez képest.
A 2020-as megtorpanást követően a prognózisok mindegyike növekedést vetít előre 2021-re és 2022-re. A törvényjavaslat 2022-re 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,0 százalékos inflációval, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol. A 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszegét 28 505,2 Mrd Ft-ban, bevételi főösszegét 25 352,5 Mrd Ft-ban állapítja meg.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat meghatározó bevételi előirányzatainak – összesen 178 db előirányzat – 98,3 százaléka megalapozott, 1,7 százaléka részben megalapozott. A meghatározó bevételi előirányzatok 0,4 százalékának teljesülése kockázatos. Az ellenőrzés során a részben megalapozottnak minősített bevételi előirányzatok összege 401,3 Mrd Ft, a kockázat összege 98,0 Mrd Ft, amely a társasági adóhoz kapcsolható, amely kisebb hányadban teljesülhet. A meghatározó kiadási előirányzatok (77 db) 98,9 százaléka megalapozott, 1,1 százaléka részben meglapozott, a közfeladat ellátása tekintetében kockázatot nem hordoznak.
A részben megalapozott kiadási előirányzatok összege 279,5 Mrd Ft, melyben nincs kockázatos előirányzat.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban, összhangban a jogszabályi előírásokkal, meghatározták a költségvetési év utolsó napjára a GDP arányában tervezett államadósság-mutató nagyságát, amely megegyezik az által meghatározott módszertan szerinti államadósság-mutatóval. Az államadósság-mutató 2021. év végihez viszonyított 0,6 százalékpontos csökkenése megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírásoknak.
A törvényjavaslatban a központi tartalék előirányzatok – a Rendkívüli kormányzati intézkedések, a Gazdaság-újraindítási programok és a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka – összege 233,0 Mrd Ft, mely az előző évi előirányzathoz képest 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett. További tartalékként kötött célú felhasználásra került megtervezésre – a Pénzügyminisztérium fejezeten belül – a Céltartalékok előirányzata, valamint a Gazdaság-újraindítási Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeten belül összesen további 559,0 Mrd Ft összegben jelentenek tartalékot a Beruházási Előkészítési Alap és a Beruházási Alap, valamint a Brexit Alkalmazkodási Tartalék előirányzatok.
Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap a 2021-ben kialakult szerkezetnek megfelelően, egy alapban tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 2021-től kezdődően fokozatosan visszavezetésre kerülő 13. havi nyugdíjat fél havi összegben. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak.
Az Állami Számvevősszék véleményében felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es központi költségvetés tervezésével összefüggésben makrogazdasági bizonytalanságok érzékelhetők. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lesznek hazánk jövő évi költségvetésének végrehajthatóságára.
A járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett, a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van.
A költségvetési hiány megfelelő szinten tartása és az elkövetkezendő években annak 3 százalékhoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben – mutat rá véleményében az ÁSZ.
A járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz, hogy a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Tekintettel arra, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslat a jelenlegi makrogazdasági prognózisokra épül és az előirányzatok meghatározásánál az 5,2 százalékos GDP növekedést vették alapul, ezért kiemelt szempont, hogy a 2022-es költségvetés végrehajtását folyamatos monitoring, azaz irányított menedzsment kísérje. Az erős kormányzási képességre a folyamatos bizonytalanságok miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van – hívja fel a figyelmet véleményében az Állami Számvevőszék.
Adócsökkentések: jövőre 400 milliárd maradhat az adófizetőknél
Ugrásszerűen emelkedhetnek meg 2022-ben a büdzsé bevételei, az adócsökkentésekkel viszont csaknem 400 milliárd forint marad a lakosságnál és a gazdálkodó szervezeteknél.
