Digitális Közigazgatási Csúcsot tartottak Budapesten a V4-országok képviselői számára online keretek között. Az eseményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség és a Digitális Jólét Program szervezte. A workshopon a V4-es országok közigazgatásban használt mesterséges intelligencia megoldásait, közadat portáljait és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokat és jó gyakorlatokat is bemutatták.
A visegrádi négyek (V4) több mint egy politikai szövetség hiszen az együttműködést keretet ad a közös a gondolkodásra is – mondta nyitó beszédében Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium információ felelős államtitkára.
A közigazgatásban felismerték, hogy mennyire értékesek az adatok, és megértették azt is, hogy ezeket az információkat meg kell osztani ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek vagy az az üzleti életben is fel lehessen használni
– mondta Kottra Gergő távközlési és információs társadalom szakdiplomata, aki Magyarország melletti állandó képviseleténél dolgozik. Kiemelte:
a post-covid miatt az európai adatpiacok 7,1 százalékkal csökkentek, ami becslések szerint 54 milliárd euró visszaesést jelent és ennek a gazdasági hatásait csak évek múlva fogjuk érezni.
A magyar digitális adatok hasznosításával kapcsolatban három fő területet emelt ki:
az egészségügyi adatokat, az inkubációs fejlesztésekkel kapcsolatos adatokat és a digitális mezőgazdaságot,
ami azért fontos, hogy az éghajlatváltozás hatásait a legoptimálisabban követni lehessen.
A V4-es országokat a digitalizációs tendencia is összeköti, hiszen ez áthatja az egész életünket
– mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Feladatunk, hogy megfelelő jogi lehetőséget biztosítsunk az adatok kezeléséhez, felhasználásához és úttörők lehessünk a V4-ek között – emelte ki.
Véleménye szerint a visegrádi országok között a közigazgatás területén egy közös adat platformokat kell létrehozni. Ez azért is fontos, mert egy ország GDP-jének negyedéhez járul hozzá a mesterséges intelligencia, 2030-ig 11 százalékos növekedést várható a mesterséges intelligencia területén, globálisan pedig 14 százalékos növekedést várnak el.
A magyar közigazgatásban a digitalizáció bevezetési fázisban van, cél, hogy az ügyfélszolgálatok minél magasabb szintű szolgáltatást nyújthassanak, példaként említette, hogy egyre több területen chat-szobákat hoznak létre.
