A másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest már kevésbé aggódnak a hazai munkavállalók a mostani állásuk esetleges elvesztése miatt. Emellett az erősödő optimizmust az is alátámasztja, hogy továbbra is rekordmagas pontszámon áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
A közel két éve tartó járvány negyedik hulláma idején készített felmérésben a munkaerőpiaci tendenciák ugyan kissé romlottak az őszi időszakhoz képest, ugyanakkor a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 71 pontos értéket vett fel 2021 utolsó negyedévében. Ez 2020 és 2019 hasonló időszakához képest 1-2 pontos emelkedést jelent, vagyis általánosságban megállapítható, hogy fokozatosan stabilizálódik a hazai munkavállalók hangulata.
A járvány negyedik hulláma optimizmust hozott
„Az év végi adatok megerősítik a nyáron elindult pozitív irányú tendenciát és az előző évhez képest egy optimistább helyzetképről árulkodik arra vonatkozóan, hogy a dolgozók hogyan ítélik meg a saját helyzetüket” – mondta Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: a számok alapján megállapítható, hogy
a munkavállalók hangulata lassan közeledik a COVID-19 megjelenése előtti szinthez és a járvány negyedik hulláma érdemben már nem befolyásolta a hozzáállásukat.
Továbbra is pozitív fejleménynek számít, hogy a munkavállalók az előző negyedévhez hasonlóan korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 55, 2019-ban pedig 56 pont volt. A válaszadók 34 százaléka szerint könnyen, 19 százaléka pedig nagyon könnyen találna új, a képzettségének megfelelő munkát, amennyiben esetleg elveszítené az állását. Ez a részadat a megelőző évi adatokkal összevetve 6, illetve 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami egyértelmű optimizmusra ad okot.
Ötéves távlatokra előre látnak
A negyedéves jelentésből az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve némileg optimistábbak a magyar munkavállalók a jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban: ez a részindex a 2020 végén regisztrált 86 pontról tavaly év végére már 88-ra nőtt, ugyanakkor a járvány előtti időszakban mért 94 ponttól még érzékelhetően elmarad. A részindexszel kapcsolatban minimális visszaesés volt tapasztalható annak megítélésében, hogy az adott válaszadó milyen hosszú időszakra látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 60 százalékról 57 százalékra csökkent azok aránya, akik több mint öt évre látják biztosnak az állásukat,
ugyanakkor 71 százalékról 74 százalékra ugrott azok aránya, akik úgy gondolják, hogy legalább ennyi ideig fennmarad a cég, amelyben dolgoznak.
A felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévhez képest 3 ponttal, az előző évhez képest pedig 2 ponttal csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció is (56 pont). A 2019 év végén regisztrált 33 ponthoz képest azonban még így is jelentős az emelkedés, ami továbbra is azt a trendet igazolja, hogy bár a munkavállalók a másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest ugyan már érezhetően kevésbé aggódnak amiatt, hogy a mostani munkahelyüket esetleg elveszíthetik, az optimizmusuk még jócskán elmarad a válság előtti időszakhoz képest.
A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből kiderül, hogy az előző év azonos időszakában mért 53 százalékról mostanra 42 százalékra zuhant azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, ugyanakkor egy év alatt nem változott azok aránya, akik hajlandóak lennének nehezebb munkát ugyanannyi pénzért is elvégezni ez 46 százalékon stagnál, illetve fél órával többet utazni az adott munkahelyre ez pedig 66 százalékon áll.
Nem feltétlenül a jelenlegi munkahelyhez, de mindenképpen a munkaerőpiaci motiváció kérdéséhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy 68 százalékról 72 százalékra nőtt azok köre, akik hajlandóak lennének akár a saját költségükön is továbbképezni magukat.
A többségnek valamilyen anyagi segítségre volt szüksége
A többek között egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy által okozott jövedelemveszteség esetén az ügyfeleinek hitelfedezeti biztosítást nyújtó BNP Paribas Cardif Biztosító fél évvel ezelőtti belső kutatásából az derül ki, hogy a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 70 százaléka fordulhat valamilyen külső segítséghez. Ezen belül hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítással a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) 18 százaléka rendelkezik, ők a megtakarításaikból az átlagosnál valamelyest rövidebb időt tudnának átvészelni. Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy jövedelemkiesés esetén nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a jövedelempótló biztosítások iránt a járványnak azokban az időszakaiban, amelyekben szigorú korlátozások voltak érvényben. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel
– tette hozzá a vezérigazgató.
A diplomások és az 50 év felettiek a legoptimistábbak
A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak az előző év hasonló időszakához képest. Az iskolai végzettséget figyelembe véve ismét a diplomások (73 pont) a legoptimistábbak, megelőzve az érettségivel és szakmunkásvégzettséggel rendelkező (70-71 pont) dolgozókat. A regionális eltéréseket tekintve a Közép-Magyarországon élők (72 pont) minimálisan megelőzik a Nyugat-, illetve a Kelet-Magyarországon élőket (71-70 pont). Életkori bontás alapján az 50-59 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (73 pont), utánuk következnek a 40-49 (72 pont), majd a 18-29, ill. 30-39 év közöttiek (71-71 pont). A férfiak és nők körében egyaránt 71-71 pontot mértek.
