A koronavírus stabil fundamentumok mellett érte a magyar gazdaságot – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a köztestület elnöke. Hozzátette, hogy három szereplős modell állt a korábbi stabil gazdasági rendszer hátterében. Amit a magyar gazdaság elért, ennek a három szereplőnek az együttműködésén alapult – mondta.
A békát le kell nyelni
A kamara elnöke szerint a kormány cselekvőképes volt a válság alatt, ennek köszönhetően aktív szereplője is volt a gazdasági folyamatoknak. Az élelmiszerárstop és a benzinárstopról úgy vélekedett, hogy átmeneti időszakokban meg lehet lépni. A békát le kell nyelni – fogalmazott az élelmiszer stopról, bár azt is hozzátette, hogy ennek senki nem örül.
A kamara javaslatai is kellettek a sikeres válságkezeléshez
A gazdasági újraindítási akcióterv szerinte sikeres volt, amihez a kamara javaslatai is kellettek. Ilyen volt a munkahelyteremtő bértámogatás egyszerűsítése, az otthoni munkavégzés rugalmassá tétele, a garantált bérminimum és a emelése, a kistelepülési üzletek támogatása.
Ma már többen jelentkeznek szakképzésbe, mint gimnáziumba
Elértük azt, minden szkepticizmus ellenére, hogy ma már többen jelentkeznek szakképzésbe, mint gimnáziumba – mondta a kamara elnöke, hozzátéve, hogy akkor is sokan megmosolyogták őket, amikor egy millió új munkahelyet ígértek. Megtettük – fogalmazott Parragh László.
A kamara meghosszabbítja a megállapodását a kormánnyal
Emlékeztetett, hogy 2010-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal, amit meghosszabbítottak 2014-ben és 2018-ban is, de ezt szeretnék meghosszabbítani 2022-ben is. Parragh László úgy látja, mindegyik fél betartotta ezeket a megállapodásokat. Ráadásul a kamara programjai az elnök szerint sikeres voltak, több mint 30 ezer vállalkozást értek el, ami 50 ezer hitelszerződést jelentett.
Nemzetközi okok vezettek az inflációhoz, de a jegybank is benne van
A lelkiismeretünk tiszta – mondta az inflációról Parragh, jelezte, hogy három éve figyelmeztet erre a kamara. Bár főként nemzetközi tényezők játszottak szerepet. Kapacitás kiesések, a zöld átállás növekvő költségei, a kínai gabonafelvásárlások, a nemzetközi nyersanyag olajárak emelkedése – sorolta az áremelkedéshez vezető okokat. A monetáris ciklus nagyjából betöltötte szerepét, de az MNB részéről túlzott optimizmus volt – mondta a kamara elnöke.
Csökkenteni kell a függőségünket
Parragh László jelezte, hogy szinte biztos, hogy strukturális változások kezdődnek a világban. A kérdés szerinte, hogy ezekre a kihívásokra ki fog ténylegesen lehetőségként tekinteni. Hangsúlyozta, hogy muszáj az ellátási gondok enyhítésére figyelni, a függőségünket csökkenteni kell például az egészségügy terén is.
Összefogás kell a közepes jövedelmi helyzet elkerülése érdekében
Az átalakulás megkezdődött, mi sem késlekedhetünk – fogalmazott. Szerinte a közepes jövedelmi csapda helyzetet el kell kerülni. Ehhez összefogásra és együttműködésre kell törekedni – szögezte le Parragh László.
Egy hét alatt két meglepetés
Az elmúlt egy hétben két meglepetés volt a gazdaságpolitika szempontjából, az egyik az a másik a – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett, hogy komoly kihívás érte a magyar gazdaságot 2020 tavaszán. Olyan satufékezés történt, ami mindenkit érintett - tette hozzá.
A bizalom a gazdaság alapja
A kormánynak több problémát kellett egyszerre kezelni. Egyrészt kezelni kellett az ellátási problémákat, másrészről tartós gondok is jelentkeztek bizonyos ágazatokban, mint a turizmus vagy a sportágazat terén, amelyekre szintén megoldást kellett találni. Mint mondta, itt az államnak segítenie kellett a vállalatokat. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság is a bizalomra épül. Ha nincs bizalom, akkor a bizalomhiány az együttműködési láncokat is megszakítja - fogalmazott a tárcavezető. Szerinte a gazdasági visszaesést 2020-ban csak minimalizálni tudta a kormány.
A német és a cseh kormány hajtott végre hasonló méretű gazdasági csomagot
Emlékeztetett arra is, hogy 2008/2009-es válság során megszorításokat hajtott végre az akkori kormány. Ezzel szemben a legutóbbi válság idején a kormány a saját erőforrásainak átrendezésével kerülte el a megszorítást. A bruttó hazai termék 36 százalékát tette ki a gazdasági csomag mértéke, amit a magyar kormány összeállított, csak a német és a cseh csomaggal mérhető össze.
Három irányú együttműködés
Széles konzultációt folytatott a kormány a gazdasági élet szereplőivel, együttműködtek a jegybankkal, az Eximbankkal. Ennek az együttműködésnek három iránya volt, így a családok, a vállalatok támogatása, a második a beruházások ösztönzése, a harmadik az adócsökkentések. Ennek az együttműködésnek köszönhető a pénzügyminiszter szerint, hogy Magyarország most már 4 százalékkal van fölötte a járvány előtti kibocsátásnak, miközben Európában még zajlik a helyreállás.
A kormány teszteli a piacot
A finanszírozásról elmondta, hogy sikeresek voltak a devizakötvény kibocsátások. Ráadásul a kormány is teszteli a piacot, hogy milyen kereslet van a magyar papírok iránt. Jelezte, hogy ebben volt egy nagyon komoly együttműködés a kormány és a jegybank között. Ez a szoros együttműködés hozta el azt, hogy a hitelezésben nem volt visszaesés, sőt két számjegyű volt a vállalati hitelek növekedése.
1990 óta nem volt ilyen magas beruházási ráta
Varga Mihály szerint 1990 óta nem volt ilyen magas a magyar beruházási ráta. Több mint 1900 milliárd forint értékű beruházást hajt végre mintegy 13 nagyobb vállalat Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy idén gazdasági növekedés ismét 5 százalék fölött lesz.
A fiskális konszolidációt folytatni kell
A feladat nem lehet más, mint a következő időszakban visszaálljunk arra a kockázat csökkentő pályára, amelyen korábban voltunk – mondta az államadósságról.
A magyar foglalkoztatás az egyik legmagasabb az EU-ban
A foglalkoztatással kapcsolatban megjegyezte, hogy már meghaladta a járvány előtti szintet. A magyar foglalkoztatási ráta az egyik legmagasabb ma már az EU-ban, miközben a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb.
3 százalékkal csökkentik az inflációt a hatósági árak
2022-ben az egyik meglepetés az infláció emelkedése volt Varga Mihály szerint. Rámutatott, hogy a balti országokban, Lengyelországban magasabb az infláció, a V4-ek tekintetében Magyarországon a legalacsonyabb. Az okok között említette, hogy a kereslettel nem tudta tartani a lépést a kínálattal, emellett a nyersanyag árak is drasztikusan emelkedtek. A magyar kormány négy féket indított el. Az egyik a rezsicsökkentés, a másik ilyen fék a benzinárstop. Belépett fékként a kamat stop, amit már kiterjesztett a kormány, illetve az élelmiszerárstop. Ezek az intézkedések mintegy 3 százalékkal csökkentik az inflációt – tette hozzá. A jövő nagy kérdése, hogy tudunk olyan tartós növekedési pályán maradni, ami az egyensúllyal is párosul - mondta a beszéde végén Varga Mihály.
A választás tétje, hogy az új gazdasági rendszer marad-e
A gazdaságban is fundamentális változásokat indítottunk el, a mai gazdaság nem ugyanaz, mint ami 2010-ben volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint a választás tétje, hogy ez az új gazdasági rendszer marad-e vagy visszamegyünk a régi gazdaságba.
Az embereknek legyen saját otthonuk, kertjük, földjük
Minden szocialisztikus elképzelést ellenzek, ebben semmilyen engedményre nem vagyok hajlandó, mondta a miniszterelnök, felidézve a 90 előtti időket, hogy akkor megölték a magántulajdont, illetve annak kultúrateremtő erejét. Azt akarjuk, hogy az embereknek saját házuk, otthon, kertjük és földjük legyen – mondta Orbán Viktor.
A könnyű pénzt hitelnek hívják
A könnyű pénzt hitelnek hívják a miniszterelnök szerint. Ha a kormány marad, akkor a magántulajdont fogja támogatni – jelezte a kormányfő.
Nem lehet a tőke szempontjait nélkülözni
A tőke szempontjait nem tudjuk nélkülözni, mondta a kormányfő. Mint fogalmazott társadalmi hátországra, szövetségre van szükség, ehhez pedig kell a kamara. Ez nem más, mint a jövőből levezetett célok és együttműködések összessége – indokolta, hogy miért újítják meg az együttműködést a kamarával.
Sikeres volt a válságkezelés, megtörtént a kanyarban előzés
A miniszterelnök szerint a válság kezelés Magyarországon sikeres volt, amit mutat, hogy 1976-ban volt utoljára ilyen magas gazdasági növekedés, miközben a beruházási ráta is az egyik legmagasabb az unióban. Mint mondta, a két év szaldója összességében 2,1 százalék, tehát a kilábalás gyors, erőteljes és V alakú volt. Utalt rá, hogy a jegybankelnök ezt a a kilábalást nevezte korábban kanyarban előzésnek.
Ha nem lenne nyitott a magyar gazdaság, mindenki szegényebb lenne
Nagyon nyitott a magyar gazdaság, utalt a kormányfő az részesedésére a bruttó hazai össztermékből. Szerinte ha nem így lenne, akkor mindenki sokkal szegényebb lenne. Hangsúlyozta, ez a magasabb életszínvonal feltétele is, ugyanis egy 10 milliós országra nem lehet zárt gazdaságot építeni.
Komplex a magyar gazdaság
Jelezte, hogy a magyar gazdaság a legkomplexebbek között van a világban. A haderő is megemeli a magyar gazdaság technológiai színvonalát. Katonai célú repülőgépgyártással is próbálkozik az ország, utalt az Airbus Gyula melletti gyárára. Hangsúlyozta, ezzel a magyar gazdaság is ellenállóbb lesz.
Magyarország földrajzi fekvéséből kell előnyt kovácsolni
Magyarország fekvésének vannak előnyei a kormányfő szerint, ugyanakkor erre nem fordítottunk elég figyelmet. Mint elmondta, 12 év alatt 600 km gyorsforgalmi úthálózatot épített Magyarország, ezzel a visegrádi országokban a legmagasabb az egy főre jutó autópályák és autóutak hossza. De jelezte, hogy ez nem elég, mert a vasutat is fel kell zárkóztatni. A földrajzi helyzetünkből fakadóan Magyarország tranzitország, ezért érvelt az olyan beruházások mellett, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, vagy a fényeslitkei csomópont, amelyek kiaknázzák az ebből fakadó lehetőségeket.
Büntetéssel sújtja Brüsszel, akinek saját lakása, autója van
Nem néz ki jól – mondta az inflációról a kormányfő. Szerinte ha a magyar infláció alacsonyabb is lesz, a közeg ahol vagyunk, ott viszont nagy a baj. Brüsszel ugyanis olyan döntéseket hoz, amelyek az energia árakat növeli, példaként említve, adóval sújtják, akinek saját lakása, autója van. Ez a miniszterelnök szerint adóemelés.
Orbán: eszünk ágában sincs az árhivatalt visszahozni
Nem esett jól a 4 stop politikája, eszünk ágában sincs visszahozni az árhivatalt – fogalmazott a kormányfő. De jelezte hogy válság idején be kell avatkozni, nincs normatív politika. Ha jól esett, hanem, bizonyos területeken kénytelenek voltunk árstopot alkalmazni – magyarázta a miniszterelnök, de egyúttal leszögezte, hogy ezt mielőbb ki kell vezetni, amint lesz rá lehetőség.
Öt csapdahelyzet van, amit el kell kerülni
A következő évtizedben öt csapdahelyzetet kell elkerülni. A külföldi tulajdon arányának dominanciája az egyik. A kormányfő szerint a magyar gazdaság döntően magyar tulajdonban van. Látványos arány javulás történt a bankszektorban a médiában és az energetikában. Az energiaszektorban 2010-ben 29 százalékát, 2021-ben már 56 százalékát adta az árbevételnek a magyar tulajdon aránya, de ugyanígy a média és a bankszektor területén is érdemi javulás volt. De, van ahol csehül állunk – fogalmazott, ilyen a biztosítók, az építőipari ágazat. A kiskereskedelemben 40 százalék alatt van a magyar tulajdonrész.
2000-ről 12000 ezerre nőtt az exportra termelő cégek.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, ahogy külföldi beruházások nélkül nincsenek új technológiák. Ugyanakkor magyarok vagyunk és egy folyamatosan javuló arányt kell elérni – mondta a kormányfő, egyúttal jelezte, hogy hamarosan egy 6 milliárd euró értékű beruházást fognak bejelenteni. Bár óriási arányban növelték meg az exportra termelő cégek számát, viszont az export árbevételnek csak 20 százalékát adják a magyar cégek. Az a célunk, hogy a hazai arány emelkedjen 30 százalékra – tette hozzá.
A Balkánt és Kínát kell megcélozni
Nyugaton nehéz labdába rúgniuk a magyar cégeknek, ahol van keresnivalójuk, az Kína és a Balkán. A kormányfő szerint a magyar cégek terjeszkedése elindult, hosszan sorolta a régióban jelenlévő magyar tulajdonú vállalatokat. Ugyanakkor hozzátette, hogy a régiós viszonylatban már nem ilyen kedvező a kép, a cseheket arányosan már megelőztük, a többieket még nem. Kifektetni, kifektetni, kifektetni – szorgalmazta a kormányfő.
Digitalizációval és automatizációval csökkenthető a dualitás
Bár a külföldi cégek továbbra is versenyképesebbek, mint a magyarok, a dualitás csökken a kormányfő szerint. A hazai cégek versenyképessége így is még mindig a fele a külföldiekének. „A mi válaszunk, hogy digitalizáció és automatizáció. Ha ez nem történik meg, akkor ez a különbség nem fog eltűnni” – mondta a miniszterelnök, szerinte jelentős felzárkózási tartalék van még ezen a téren, amit valahogy mozgósítani kell.
A nemzet fővárosa után jöhet a vidék fejlesztése
Olyan méretű ország, mint Magyarország nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan városa, ami világszenzáció – mondta a miniszterelnök Budapestről, hozzátéve, hogy Felcsúton is lenne helye a pénznek. Szerinte, hogy egy lenyűgöző nemzeti fővárosra van szükség, utána jöhet a vidék fejlesztése. Ugyanakkor elismerte, hogy az agglomeráció közlekedési rendszere még középkori. Az elővárosi rendszer rendkívül költséges dolog, de nem kerülhető el a miniszterelnök szerint.
Háromszor több jut a vidék fejlesztésére
4260 milliárd forintot, azaz háromszor többet szánnak a vidék fejlesztésére, mint az elmúlt években. Az eddigi 15 százalékos önrészt 85 százalékra növelik. A lengyelek is így tettek korábban, mi utol fogjuk őket érni és egy jó versenyben le is fogjuk őket győzni – jósolta a kormányfő.
Minden faluért harcolni kell
A falut ne leírjuk, hanem tartsuk meg – fogalmazott a kormányfő. Szerinte az urbanizációs folyamatokhoz képest ez egy más életforma. Hangsúlyozta, minden faluért harcolni kell, ezért kell folytatni a Magyar Falu programot. Mint mondta, emiatt sokszor ütközik Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
Adócsökkentés, beruházások, hitelezés
Adócsökkentés, beruházás támogatás, hitelezés ösztönzése, ezek kellenek a felsorolt csapda helyzetek elkerülésére. Bár a pénzbőség kora véget ért, lesznek államilag támogatott hitelezési programok a kormányfő szerint. Koncentráltabb és célzottabb beruházási és támogatási programokat szeretnének a jövőben.
Brüsszel vesztett, mi nyertünk
Ha a partnerségi megállapodást aláírjuk, akkor ott leszünk, ahol 7 évvel ezelőtt voltunk – jelezte a miniszterelnök a 2021-től induló uniós ciklus támogatásairól. Az uniós pénzeket érintő vita a helyreállítási alap forrásait érinti, azonban a a kormányfő szerint ugyanis nincs joguk ahhoz, hogy ne adják ide a pénzt. Reagált az Bíróságának ítéletére, pontosabban annak indokolására, úgy fogalmazott, hogy a vélekedésekkel ellentétben „mi nyertünk, ők vesztettek”. Ugyanis, a bíróság ítéletében az is szerepel, hogy nem köthetik össze a pénzügyi és a politikai kérdéseket.
A bérviszonyokat nem a kormány határozza meg
A kormányfő szerint a bért nem lehet akárhova emelni, ugyanis ha túlságosan emelik a béreket, akkor a vállalatok egész egyszerűen elbocsátanak. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a bérviszonyokat sose a kormány határozza meg, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kell megegyezniük róla – mondta a kormányfő.
Az átlagbér adóékét csökkenteni kell
A két és több gyermekesek adóéke ma már jobb mint az uniós átlag a kormányfő szerint. De az átlagbér adóéke 41 százalék Magyarországon, ami magasabb az uniós átlagnál. „Van olyan csoport, ahol adóék ügyben be kell avatkoznunk, ezt a kormány és a kamara megállapodása is rögzíti” – mutatott rá a miniszterelnök.
Nemcsak a finanszírozást érintette az egyetemi modellváltás
A miniszterelnök beszélt az egyetemek modellváltásáról, szerinte ez nem csak finanszírozási, oktatási modellváltás is. Az egyetemeknek a kutatás-fejlesztésben is előre kell lépniük. Úgy kell kinézniük, ahogy Nyugat-Európában – mondta Orbán Viktor.
2030-ra elérhetjük az unió fejlettségének átlagát
A kormányfő szerint borzalmas állapotban voltak a magyar cégek 2010-ben, ezért volt mindössze 3,6 millió munkavállaló Magyarországon. Ma viszont 4,7 millió foglalkoztatott van, ez azért is van, mint mondta, mert kötöttek egy megállapodást a kamarával. Minden megállapodás, amit a kamarával kötött a kormány, az be lesz tartva – szögezte le Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy bizalmat csak megállapodásokkal lehet létrehozni.
„Az a célunk, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg a 2-3 százalékot. Ha ezt a megállapodást betartjuk, akkor 2030-ra elérhetjük az unió fejlettségének átlagát” – mondta a beszéde végén Orbán Viktor.
