Még bele sem csúszott a recesszióba Európa, de már sorra dőlnek ki az uniós kormányok. Június közepe óta mintha minden a feje tetejére állt volna az öreg kontinensen:
három hét leforgása alatt, június 23. óta öt uniós tagállamban alakult ki kormányválság, ebből négy alkalommal a miniszterelnök is lemondott, egy esetben pedig belső feszültségek miatt ingott meg a kabinet. A közös bennünk, hogy szinte mindegyik rendkívül színes koalícióban működött.
Pedig talán minden szakértő egyetért abban, az igazi nehézségek még csak ez után jöhetnek: ha az orosz gázszállítások leállnak, ahogy például arról Macron is beszélt, Európa a következő hónapokban évtizedek óta nem látott gazdasági és megélheti válsággal fog szembesülni. A politikai stabilitásnak, ha máskor nem is, most igencsak nagy jelentősége lenne.
Magyarországon is minta volt, nyolc párt alkotta
A sort egy Európán kívüli ország, Izrael nyitotta meg: június 20-án ért véget egy év után a rendkívül színes, nyolc pártból álló szivárványkoalíció, miután Naftali Bennett miniszterelnök és Jaír Lapid külügyminiszter megállapodott a kneszet feloszlatásáról és új választások kiírásáról. Ezzel esélyt adva Benjamin Nethanjahunak, aki az izraeli politika élet meghatározó, ám annál megosztóbb figurája.
Nem jött jól a túlzott EU-pártiság
Még ennél is kevesebbet ért meg a négypárti bolgár kormány, amely június 22-én, fél évvel a megalakulása után bukott meg, miután a szófiai parlament Kiril Petkov miniszterelnök kisebbségi kormányától megvonta a bizalmat. Petkov erős Európa- és NATO-párti álláspontot képviselt a hagyományosan oroszbarát országban. A bizalmatlansági indítványt a korábbi kormánypárt, a GERB kezdeményezte, a hatalmon lévő kabinet pénzügyi és gazdaságpolitikai kudarcával indokolva kezdeményezését. A bolgár politikai élet elég kaotikus mostanság, főleg mióta Bojko Boriszovot, aki tizenegy évig volt miniszterelnök, leváltása után őrizetbe vették. 2021 áprilisa óta a negyedik parlamenti választásra készülnek Bulgáriában.
Pillanatok alatt összeomlott a kormány
Július 7-én Boris Johnson angol miniszterelnök politikai karrierje de facto véget ért, miután előző nap a brit kormány csaknem ötven tagja lemondott. A toryk ezzel 2010 óta a harmadik vezetőjüket fogyasztották el, különösen a Brexitről szóló 2016-os népszavazás után vált instabillá az angol politikai élet: David Cameron süllyesztőbe kerülését követően Theresa May és a korábbi londoni polgármester Johnson is mindössze három évet töltött el a kormányfői székben. Közben csak nő azok számára, akik bejelentkeztek a konzervatív párt elnöki székére.
Visszatérhet a korábbi miniszterelnök
Szlovákiában július 8-án a liberális SaS (Szabadság és Szolidaritás) országos vezetése úgy döntött, felmondja a négypárti koalíciós szerződést, ha Igor Matovic, a legnagyobb párt, az OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) pénzügyminisztere augusztus 31-ig nem mond le. A helyzet azután éleződött ki ismét a kormánykoalícióban, hogy a parlament június 22-én megtörte Zuzana Caputová elnöki vétóját, és újra megszavazta Igor Matovic pénzügyminiszter inflációellenesként tálalt csomagját, csakhogy előzetes egyeztetés nem történt a koalíciós partnerek között. Robert Fico korábbi miniszterelnök ezzel kapott egy újabb esélyt a visszatérésre.
Az egekben az mégsem ez vetett véget a koalíciónak
A Kaja Kallas miniszterelnök vezette észt kormány július 14-én mondott le. Bár az országban már a 20 százalékot is meghaladta az infláció, elsősorban a család- és gyermektámogatási törvényjavaslat körül kibontakozott viták és hatalmi harcok vezettek a kormánykoalíció felbomlásához.
Görögország sorsára juthat
A július 14-i dátum Olaszországban is emlékezetes lesz, miután az 5 Csillag Mozgalom bejelentette, hogy kilép a Mario Draghi vezette kormánykoalícióból, a kormányfő a korábbi ígéretének megfelelően felajánlotta lemondását az államfőnek, aki ezt visszautasította.
Túlzás nélkül állítható, hogy a következő hetekben a dél-európai ország politikai eseményei a címlapokra kerülnek. A sors különös fintora, hogy Draghi korábbi munkahelye, az Európai Központ Bank pont a jövő héten indítja el a monetáris szigorítást az euróövezetben, ami a rendkívül eladósodott Olaszország számára óriási kihívás lesz.
Ezért sem lehet feltétlenül nyugodt a hatalomba készülő jobboldal, amely közvélemény-kutatások szerint 50 százalékos többséggel rendelkezik a választók körében. Ha meg is egyezik meg adott esetben Berlusconi, Salvini és Meloni, pont a leginkább embert próbáló időszakban kapnák meg a kormányrudat.
