Az Országgyűlés elfogadta ma a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek legfontosabb prioritásai a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz, a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és a nyugdíjak védelméhez szükséges források biztosítása. 

Business financial chart graph on clipboard isolated on white. Accounting, tax financial  report concept. 3d illustraion
Fotó: Shutterstock

A Rezsivédelmi Alapot a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére kívánják fordítani a korábbi tervezetben szereplő „költségvetési szerveknél felmerülő energiaár-növekedés kompenzálása” helyett. A Honvédelmi Alap kerete a tervezethez képest végül nem változott, 2023-ban 842 milliárd forintot tesz majd ki – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Különösen érdekes a költségvetésben a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében tervezett, körülbelül 30 százalékos növekedés

– emelte ki a szakértő. A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kísérő béremelésekből és a személyi jövedelemadó kisvállalkozók tételes adója (kata) szabályozásának módosítása miatt várható többletbefizetéseiből adódik.

Az áfabevételek 7150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből mintegy 1400 milliárd a felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint négy tényező eredőjeből adódhat:

– a katás adózás változásából adódó többlet-áfabevételek (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);

– a tetemes mértékű inflációnak köszönhető többlet-áfabevételek;

– a bejelentett – az átlagfogyasztást meghaladó – rezsiköltségek piaci áron történő elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció szerint mintegy ezermilliárd forint többletbevételt vár a kormány, amelynek az áfahatása is jókora).

– a Niveus adópartnere szerint a fentiek még nem indokolják a tetemes többletet, így feltételezése szerint a költségvetés kalkulál egy nagyobb EU-forrással is, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.

A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, ami szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít előre ezekben az intézményekben (a részleteket később fogják szabályozni). Kulturális értékmegőrző beruházásokra a korábbi tervezetben szereplő értéket csaknem 20 milliárd forinttal meghaladó összegben különít el forrásokat a kormány, míg a versenysport továbbra is kiemelt figyelmet kap (erre a célra mintegy 55 milliárd forintot különítettek el).

Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (csaknem 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy 

a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.

A társaságiadó-bevételek is mintegy 200 milliárd forinttal nőnek, ami egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a százmilliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.