A kormány már jó néhány évvel ezelőtt döntött arról, hogy hadiipari eszközök gyártásába kezd külföldi partnerek bevonásával. Ennek jegyében tárgyalt a napokban Ankarában Palkovics László technológiai és ipari miniszter is török kollégájával, a magyar delegációnak pedig nem véletlenül volt tagja Szita Károly kaposvári polgármester is. A somogyi megyeszékhelyen épül ugyanis az az üzem, ahol
várhatóan októberben megkezdődik a törökországi Nurol Makina taktikaijármű-gyár által kifejlesztett, itthon egy magyar lófajtáról elnevezett Gidrán harcjárműnek a gyártása,
ami a jelenlegi magyar hadiipari fejlesztések egyik legjelentősebbike. A négykerék-meghajtású, páncélozott, géppuskával felszerelt, de még Törökországban gyártott járműveket már tavaly rendszeresítette a Magyar Honvédség, rövidesen azonban idehaza készülnek majd.
Kézifegyverek, helikopter-alkatrészek, lánctalpasok
Nem ez volt azonban az első fontos katonai beruházása hazánknak. A VG megkeresésére Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének a vezetője felidézte: már évek óta működik a kiskunfélegyházai kézifegyvergyár, ahol cseh licenc alapján készülnek a magyar haderő pisztolyai, géppisztolyai, gépkarabélyai.
Éppen a napokban indult el a termelés az Airbus gyulai üzemében is, ahol az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez készülnek acélból, valamint titániumból precíziós alkatrészek, és az ajtópanelek egy részét ugyancsak a Békés megyei városban állítják elő.
Áll már a Rheinmetall német hadiipari óriás és a magyar állam közös beruházásában épült zalaegerszegi üzem is – folytatta az áttekintést a biztonságpolitikai szakértő –, ahol a gépsorok megérkezése után, várhatóan a következő év elejétől kezdődhet meg a magyarul Hiúz névre hallgató Lynx lánctalpas, páncélozott gyalogsági harcjárművek gyártása. Így a kaposvári Gidrán harckocsi-gyár indulása után ez lehet a következő fontos állomása a magyar hadiipari építkezésnek.
Ezt követheti a Várpalotán – szintén Rheinmetall-együttműködésben – épülő lőszer- és robbanóanyaggyár, amelynek jelentőségét külön is kiemelte Demkó Attila, hiszen – mint mondta – az ukrajnai háború egyik fő tanulsága éppen az, hogy hiába van fegyvered, ha nincs hozzá elég lőszered.
Márpedig most az látszik, hogy az oroszoknak továbbra is nagy, az ukránoknak viszont csak kisebb mennyiségben áll rendelkezésükre lőszer
– adott nyomatékot a várpalotai beruházásnak a szakember.
Szintén a magyar állami résztulajdonban lévő Rheinmetall Hungary Zrt. építhet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken radar- és rakétatechnikával foglalkozó üzemet, és várható, hogy előbb-utóbb a magyar állam által felvásárolt, még Ausztriában működő, aknavetőket és aknavetőgránátokat gyártó Hirtenberger Defense Systems is áttelepül hazánkba – sorolta a fejlesztési dömping további elemeit az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője.
A feleakkora Szlovákiának nagyobb haditechnikai ipara volt
Látható tehát, hogy a kormány elhatározása után – a nulláról indulva – fél évtized alatt létrejöttek az új magyar hadiipari alapjai. Ez rendkívül gyorsnak számít. Ráadásul fontos szempont az is, hogy ezekről a beruházásokról még bőven azelőtt született kormánydöntés, hogy annyira rossz lett volna a nemzetközi helyzet, mint most
– értékelt Demkó Attila, aki felelevenítette, hogy Oroszország 2014-es krími agressziója után vette tervbe a magyar kabinet a nagyívű hadiipari fejlesztéseket, amire nagy szükség is volt, hiszen például a feleakkora Szlovákiának addig nagyobb haditechnikai ipara volt, mint nekünk. „A jelenlegi világpolitikai helyzet alapján pedig azt tudom mondani, hogy ezek az üzemek valószínűleg hosszú évtizedekre fognak sok ezer magyarnak munkát adni, és bevételeket hozni az ország számára” – tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen a Magyar Honvédség eszközeit legyártó üzemekről van szó. Mivel ezek a ma elérhető technikai színvonal csúcsát képviselik,
az ipar teljes területén fejlődést hozhatnak,
és az egész magyar gazdaság számára lökést adhatnak – mondta a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: ha egyszer bekövetkezne az a helyzet, hogy Magyarország katonai konfliktusba kerül, óriási segítséget jelenthet, hogy idehaza gyártják és szervizelik a katonai technikánk egy jó részét.
Összességében e beruházások megvalósulásával éppen akkora hadiipari erőnk lesz, mint amekkorára Magyarországnak szüksége van
– vont mérleget Demkó Attila.
