Belépne az energiapiacra az annak érdekében, hogy mielőbb meg tudja fékezni a villamosenergia-árak emelkedését. Ennek érdekében pedig a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolat megszüntetésére törekszik. Az Európai Bizottság várhatóan már ezen a héten előáll részletes tervével.
A szakértők azt javasolják, hogy első lépésként az energiatermeléshez használt földgáz árát korlátozza az EU. Napirendre kerülhet a teljes piaci szabályozás is az áram és a gáz árának szétválasztása érdekében.
Orbán Viktor már áprilisban javasolta az árak szétválasztásátAz európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak a magyar kormányfő áprilisi nemzetközi sajtótájékozóján. Orbán Viktor elmondta: könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét, szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba. |
Az uniós villamosenergia-piac reformjára vonatkozó felhívás célja egy spekulációs elemektől védett és új árképzési formulákkal rendelkező piac létrehozása lenne.
Brüsszel várhatóan egy egységes európai árplafon bevezetésére tesz majd javaslatot a tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői, rendkívüli találkozóján. A hirtelen bedobott uniós ötlet háttere, hogy a gáz tőzsdei ára elszabadult: míg két évvel korábban megawattóránként stabilan 30 euró alatt mozgott, a múlt héten az irányadó holland piac 340 eurón zárt – emlékeztetett Facebook-bejegyzésében Hortay Olivér. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője kiemelte:
a beavatkozás indokolt, mivel a jelenlegi árszintek ellehetetlenítik Európa működését, ráadásul az emelkedésnek jó eséllyel még nincs vége. Brüsszel úgy kezelné a helyzetet, hogy az EU valamennyi gáztőzsdéjére meghatároz egy maximumárat, amelynél magasabb szinten nem lehetne kereskedni.
A szakértő szerint az árplafon ötlete nem feltétlenül rossz, azonban nagyon alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit. A gázárak azért magasak Európában, mert Oroszország kevesebbet szállít, mint korábban, így a kulcskérdés Oroszország motivációja és lehetséges reakciói. Hortay Olivér felidézte, a korábbi orosz magatartásra két magyarázat van.
- Politikai magyarázat: Oroszország a gázt politikai fegyverként használja, és zsarolja vele Európát, a nyugati vezetők többségének ez az álláspontja.
- Gazdasági magyarázat: több EU-tagállam is bejelentette, hogy rövid időn belül leválik az orosz energiahordozókról, így Oroszországnak többé nem érdeke olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy távol tartsa a helyettesítő termékeket, például a cseppfolyósított földgázt. Moszkva új célja lehet rövid távon maximálni az árbevételt, ami a mennyiség csökkentésével – így az európai árak emelkedésével – lehetséges.
Az árplafonnak akkor lehet értelme, ha a gazdasági magyarázat az igaz, és azt várjuk, hogy a továbbiakban is ennek megfelelően viselkedik Oroszország. A tőzsdei plafon határt szabna az oroszok árbefolyásolási képességének, és így – ha a plafon szintjét jól becsüli meg az EU – nem érné meg tovább csökkenteni a leszállított mennyiséget.
Hortay Olivér arra figyelmeztetett, ha mégis politikai okok motiválják Oroszországot, vagy az európai beavatkozás hatására Oroszország változtat magatartásán, akkor az árplafon hatása fordítva sülhet el, és tovább ronthatja Európa helyzetét.
A tőzsdei árplafon nem olyan, mint a magyar rezsicsökkentés, mert míg a szolgáltatóknak elő lehet írni ellátási kötelezettséget, a tőzsdei eladóknak nem lehet előírni, hogy mennyi terméket értékesítsenek a piacon. Így Oroszország és más eladók is megtehetnék, hogy tovább csökkentik a mennyiséget, ami még nagyobb hiányhoz vezetne az európai piacon.
Az alacsonyabb árak mellett ráadásul az EU megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit.
A Századvég szakértője szerint tehát az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit. Egy politikai pánikreakcióként adott, elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét.
