A hidegebb ősz beköszöntével a kollégiumok életében is húsba vágó kérdéssé vált, mekkora lesz az őszi-téli hónapokban a fűtésszámlájuk. A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (Fekosz) elnöke, Hegedűs Imre a VG megkeresésére közölte: az intézmények túlnyomó többsége az energiahelyzetet illetően még a tervezés fázisában van, a legtöbb helyen most készülnek meghozni a szükséges stratégiai döntéseket.
Húsz fok körüli hőmérsékletet terveznek a legtöbb kollégiumban
Hegedűs Imre elmondta, elsősorban a megújuló energiaforrások jelenthetik a megoldást a kollégiumok számára. Így ott, ahol már eddig is működött napelem, napkollektor, igyekeznek még inkább hasznukat venni e berendezéseknek energetikailag, és korszerűsíteni őket.
Egy biztos, azzal senki nem kalkulál, hogy a kollégiumokat csak 18 Celsius-fokra fűtsék fel, 20-22 fokos hőmérsékletet terveznek a legtöbb helyen őszre, télre
– hangsúlyozta a szövetség elnöke, megjegyezve: természetesen nem mindegy, hogy táv- vagy gázfűtéses egy intézmény, ahogyan az sem, egybeépült-e az adott városban az egyetem és a kollégium, hiszen ezen is múlhat a fűtés esetleges szakaszolásának technikai kivitelezése.
Hosszú távon azonban, mint említettem, a megújuló energiaforrások használata a legjobb döntés, nemcsak energiabiztonsági, hanem környezetvédelmi szempontok miatt is
– mondta, hozzátéve, hogy a kollégiumok esetében egyébként is sok olyan felülettel lehet számolni, ahová elhelyezhetők például napelemek. Kérdés persze a beruházások finanszírozása, ebből egyébként az intézmények is részt tudnak vállalni egy bizonyos mértékig a saját bevételeikből, amelyek rendszerint a kollégiumi díjakból, az állami normatívából, valamint a „külsősök” szállásdíjából állnak össze.
Az egyetemi kollégiumok is drágulhatnak a miatt?
A vonatkozó kormányrendelet szerint az adott egyetem hallgatói önkormányzatának és a szenátusnak minden év május 31-ig kell elfogadnia a következő tanév kollégiumi díjait, tehát a most zajló 2022–2023-as tanév tarifáit már tavasszal meghatározták. Ám vis maior helyzetek előfordulhatnak, így
elképzelhető, hogy egyes helyeken lesz évközi díjemelés,
de ez attól is függ, miként dönt a helyi hallgatói képviselet és az egyetem vezetése ebben a kérdésben – fejtette ki Hegedűs Imre.
Volt, ahol született olyan döntés is a közelmúltban – idézte fel –, hogy mivel nem volt megfelelő létszámmal feltöltve a kollégium, inkább lakhatási támogatást adtak az oda felvett diákoknak, mert ez még mindig jobban megérte, mint magát a kollégiumot kinyitni.
Ötvenezer hallgató érintett, és még kevés is a férőhely
A Fekosz elnöke arról is beszélt, hogy
körülbelül 50 ezer hallgató lakik az ország mintegy 150-200 kollégiumában,
amelyek között megtalálhatók állami, alapítványi és magánfenntartásúak, valamint diákszállók egyaránt.
A férőhelyekkel kapcsolatban a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyságrendileg 10-20 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség – elsősorban Budapesten és Debrecenben –, hiszen összesen majdnem negyedmillióan tanulnak a hazai felsőoktatásban, ötször annyian, mint ahány kollégiumi hely van. De a férőhelyszám növelése mellett nagyon fontos a meglévő épületek állapotmegőrzése, felújítása is – hangsúlyozta Hegedűs Imre.
