Hosszú hónapok óta tartó csörte végére kerülhet pont az év végén, ha az Európai Bizottság akceptálja a magyar kormány lépéseit, amelyeket az uniós források folyósítása érdekében hozott. A kabinet részéről alapvetően Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Judit igazságügyi miniszter által koordinált munkából bőven hárult és még mindig hárul is feladat az Országgyűlésre.
Sok törvény már megszületett
A parlament október elején már elfogadta
- az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szóló kormányzati javaslatot,
- lehetővé tette, hogy magyar pénzügyőrök segítsék az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőreinek munkáját,
- erősített a jogszabályalkotásban való társadalmi részvételen, és
- a közérdekű adatigénylést is könnyítette.
Az utóbbival kapcsolatban egyébként további tervei is vannak a kormánynak, létrehozna ugyanis egy bárki számára elérhető, nyilvános központi információs közadat-nyilvántartást.
Vagyonnyilatkozatok, veszélyhelyzet
A hétfőn kezdődő ülésen újabb törvényeket szavazhatnak meg a képviselők a brüsszeli döntéshozók puhítása érdekében. Az egyik elfogadásra váró előterjesztés
új vagyonnyilatkozat-tételi rendszert léptetne életbe
az országgyűlési képviselőkre és családtagjaikra vonatkozóan. Az indítványról szóló vitában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: a magyar törvényhozás korábban az Európai Parlament szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat, vagyis értelmezése szerint az ezzel kapcsolatos brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. A kormány ezek után a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeinek a visszaállításáról döntött, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.
Brüsszel számára szintén kedves lépés lehet, hogy a parlament hétfőn arról a kormánypárti előterjesztésről is határoz, amely szerint alkalmanként legfeljebb 180 napra meghosszabbíthatja az Országgyűlés a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet.
A képviselők november 2-ig összesen öt napon üléseznek,
és ezalatt számos törvényjavaslatot megvitatnak majd, köztük
- a már említett infotörvény-módosítást, továbbá
- egyes adójogszabályok megváltoztatását, valamint
- a 2025-ös oszakai világkiállításon esedékes magyar megjelenés részletkérdéseit.