A magyar gazdaság nehéz negyedévek elé néz, a recessziót aligha tudja elkerülni. Az a jövő évben érhet véget, és szerény mértékben, de bővülhet a hazai miközben a sürgősségi kamatemelés stabilizálhatja a forintot – véli Török Zoltán és Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzői, akik az év végére 415-ös euró-forint keresztárfolyammal számolnak.
A pénzintézet szakértői negyedéves jelentésükben jelzik, április óta változatlanul azzal számolnak, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság az év vége előtt megállapodik, így 2023 elején megérkezhetnek az uniós források. A dokumentumban kiemelik, bár Magyarország energiafüggősége valamivel alacsonyabb, mint az EU-s átlag, ám Oroszországgal szemben jóval magasabb, és csupán Paks 2.-vel mérséklődhetne, azaz az ország gazdaságát súlyosan érintik a háborús szankciók.
A jelentés hangsúlyozza, mivel Magyarország képes lehet 80 százalék fölé tölteni a gáztárolóit, nem várható energiahiány a téli hónapokban sem, viszont az energia árának nagymértékű emelkedése óriási károkat okozhat.
A Raiffeisennél úgy számolnak, a földgáz, és így a villamos energia ára is alacsonyabb lesz 2023-ban, mint most, a gazdaság nagy része pedig sikeresen alkalmazkodik az új helyzethez a hatékonyság növelésével és a fogyasztás csökkentésével.
Török Zoltánék rámutatnak, az energiaköltségek nem csupán az ipart sújtják, a szolgáltatási szektor is hatalmas kihívásokkal néz szembe, különösen a szállodák és az éttermek, de az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások is hasonló problémával küzdenek. Az építőipar kilátásai még ennél is rosszabbak, mert a szakértők szerint a választások előtti fiskális ösztönzésnek mostanra vége, 284 állami infrastrukturális projektet halasztottak el. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülhet a rendkívül energiaigényes ágazat, a mezőgazdaság, amelyet a nagy szárazság is sújtott. Az elemzés szerint a munkanélküliségi ráta 5 százalékra emelkedik Magyarországon a júliusi 3,3 százalék után, így a háztartások fogyasztása csökkenhet, ami a egyik fő forrása volt.
„Összességében a GDP növekedése az első fél évben erős volt: az első negyedévben 8,2 százalékos, a második negyedévben pedig 6,5 százalékos, elsősorban az ipar és a szolgáltatási szektor által vezérelve. A harmadik negyedév már jókora lassulást hozhat, éves szinten közel nulla növekedési ütemmel (mi plusz 0,4 százalékos éves növekedést várunk), a negyedik negyedévben pedig negatív emelkedéssel. A bővülés várhatóan 2023 első fél évében is a negatív tartományban marad. A tél után azonban a legvalószínűbb forgatókönyv a fokozatos fellendülés” – áll az előrejelzésben, amely szerint a teljes kereskedelmi hiány a GDP 4 százaléka, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8 százaléka lesz az idén, ám 2023-ban fokozatos javulás jöhet, a külkereskedelmi hiány például szinte teljesen megszűnhet.
Arra számítunk, hogy az a következő hónapban tovább emelkedik, és decemberben 22 százalék fölött tetőzik. 2023-ban az infláció fokozatos lassulására számítunk, azonban előrejelzésünk szerint az első negyedévben még mindig 20 százalék feletti lesz éves szinten, és csak a negyedik negyedévben éri el az egy számjegyű szintet. Az év egészére vonatkozóan 14,8 százalékos átlagot prognosztizálunk 2023-ban, a 2022-es 14,2 százalék után
– írják a szakértők.
