Az inflációs nyomás nagyon súlyos tényező az édességiparban is, hiszen a szektor legfontosabb alapanyagának, a cukornak a piaci – tehát nem a magánszemélyeknek elérhető hatósági – ára szeptember végétől, október elejétől mostanra gyakorlatilag megduplázódott – nyilatkozta a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, Sára Sándor a VG-nek. Szerinte ez azt jelenti, hogy
míg ez év őszéig körülbelül 500-550 euró volt a cukor tonnánkénti ára, ez a mennyiség ma már 1000-1100 euróba kerül.
Jövőre várható igazán nagy áremelkedés
Ennek hatása mostanában fog csak igazán begyűrűzni mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon – mondta az édességszakmát tömörítő szervezet vezetője, akitől megtudtuk, hogy
nemcsak a cukor piacán tapasztalható kétszeres árnövekedés, hanem egy másik, szintén nagyon fontos alapanyag, a kukoricából készülő glükózszirupén is,
de hasonlóan magas emelkedéssel kell számolni a többi komponens, valamint a csomagolóanyagok esetében is. Emellett a piaci energiaárak tízszeres növekedése értelemszerűen az édességipart is érinti, különösen a kekszek és az ostyák gyártásának magas az energiaigénye – közölte a szakember.
Mennyibe kerül a csokimikulás?
A szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a szaloncukor- és csokimikulás-piac nagyon fontos szegmense az ágazatnak, amely november–decemberben a szokásosnál jóval nagyobb forgalmat bonyolít. Ezeknek az ünnepi édességeknek az árában most „csak” 15-20 százalékos emelkedés tapasztalható, mivel az alapanyagaik beszerzése és a gyártásuk még a mostani ársokk előtt, nyár végén, szeptemberben zajlott, amikor még valamelyest tűrhetőbbek voltak a tarifák, bár már akkor is jóval meghaladták a 2021-es szintet.
Bár ez a 15-20 százalékos drágulás még az elfogadható kategóriában van más termékekhez képest, például
egy középkategóriás szaloncukornak így is 4500 forint a kilónkénti átlagára, a prémiumoké pedig meghaladja a tízezer forintot.
Az ugyanakkor biztos, hogy jövőre – például a másik kiemelt édességvásárlási és -fogyasztási időszak, húsvét idején – jóval magasabb árakra kell készülniük a vásárlóknak – mondta a szakszövetség elnöke.
Arról is beszélt, hogy noha az inflációs nyomás az árbevételüket erősíteni fogja, az eladott mennyiségben és a profitot tekintve mégis visszaesésre számít a szakma. A piaci szereplők ugyanis a fogyasztók megtartása érdekében jelenleg kisebb haszonnal dolgoznak.
Hódít a sós karamella, terjed az étcsokoládé
A helyzetkép vidámabb oldala, hogy miként a gasztronómia területének egy jó részében, úgy az édességpiacon is nagy ízkedvenccé vált az utóbbi időszakban a sós karamella.
A sós karamellás őrület hozzánk is begyűrűzött gyakorlatilag minden termékkategóriában, egy töltelék azonban legyőzhetetlen: szaloncukorban továbbra is a zselés tarol
– mondta Sánta Sándor, megerősítve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közelmúltbeli körképének az eredményét, amely szerint a magyar háztartásokban továbbra is a zselés szaloncukor a legkedveltebb, ezt követi a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
Azt a tendenciát viszont nagy örömmel fogadja a szakma, hogy minden édességpiaci termék esetében egyre nagyobb arányban keresik a vásárlók a magasabb kakaótartalmú, étcsokoládés bevonatú finomságokat.
