A Magyar Szakszervezeti Szövetségen kívül az összes részt vevő szervezet elfogadta a körvonalazódó minimálbér-megállapodást – tudtuk meg Perlusz Lászlótól, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárától a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülése után.
Eszerint 2023. január 1-jétől a minimálbér 16 százalékkal bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 14 százalékkal emelkedne bruttó 260 ezer forintról 296 400 forintra.
Ugyanakkor a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az éves átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékű, 26 százalékos követeléssel állt elő korábban, lényegében következő, csütörtöki ülésen őket próbálják meggyőzni a felek.
Ahogy korábban megírtuk, kifejezetten szűk mezsgyén folytak idén a tárgyalások, az első pillanattól fogva az volt a legnagyobb kérdés, hogy mekkora lesz jövőre az infláció, illetve emelkedhet-e a minimálbér az éves átlagos inflációval azonos mértékben. A Liga Szakszervezetek és Munkástanácsok Országos Szövetsége is ezt fogalmazta meg minimumelvárásként (kivéve a MASZSZ-t), amitől vállalkozói oldal nem zárkózott el, bár a 15 százalékos minimálbér-emelés feltételeként fogalmazta meg a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentését, ám Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette a KAVOSZ konferenciáján, hogy semmilyen adócsökkentésre nem számíthatnak jövőre a vállalatok. Emiatt is tartani lehetett attól, hogy a munkáltatói oldal nehezebben megy bele az alkuba, ám Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára már a múlt heti fordulóban is arról beszélt, hogy nagyon közel vannak az álláspontok.
