Magyar gazdaság

Prés alá kerülhet a jegybank, több meglepetés is jöhet monetáris fronton

Kedden tartja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülését, ahol ismét terítékre kerül az irányadó ráta esetleges mérséklése. Ha az elmúlt két-három hónap nem is volt túl izgalmas monetáris fronton, a következők már több meglepetést tartogathatnak, ugyanis egyre inkább érlelődik a kérdés, hogy mikor kezdi meg a kamatcsökkentési periódusát a jegybank, ahogy azt egyre inkább várják a piacok és a kormány.

Egyáltalán nincs ideje még a kamatcsökkentésnek, túl sok a bizonytalanság továbbra is – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését megelőzően, aki szerint ugyan bizonyos területeken mutatkozik némi kedvező fordulat, de ezeket trendszerűnek aligha lehet nevezni. 

mnb
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A monetáris tanács legutóbbi, januári ülésén Virág Barnabás MNB-alelnök is arról beszélt, hogy láthatók a fordulat jelei, azonban nem elég egy-két hónap pozitív elmozdulása, tartós, trendszerű javulásra van szükség. Ugyan a forint erősödött több mint 10 százalékot október óta, és a külkereskedelmi mérleg is az év végén végre javult , ám az tetőzését még nem láttuk, januárban tovább emelkedett, 25,7 százalékra. Emiatt Virovácz Péter megítélése szerint kockázatos lenne, ha most kezdene kamatcsökkentési ciklusba a jegybank, ugyanis azzal nagyon gyorsan elronthatná a piaci stabilitást.

A szakember szerint a leghamarabb áprilisban csökkentheti az irányadó, 18 százalékos rátát az MNB, addigra már inflációs, külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlegre vonatkozó adatok is ismertek lesznek, amelyekben kirajzolódhat valamekkora trendszerűség. Bár megjegyezte, az is benne van pakliban, hogy még áprilisban sem kezdi el a mérséklést a jegybank.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyancsak úgy véli, nem érett meg az idő a kamatcsökkentésre, szerinte legkorábban március végén dönthet erről a jegybank, akkor teszi közzé az inflációs jelentését, ám jelezte, ennek az esélye sem száz százalék.

A februári infláció vélhetően alacsonyabb lesz, mint a januári volt

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy egy adat még nagyon kevés, ráadásul ott van még az uniós források körüli bizonytalanság, ami továbbra is kockázati tényező marad. Másfelől viszont a forintárfolyam sokat erősödött, ahogy az alacsony energiaárak is sokat javítanak az ország kockázati megítélésén. Ezzel együtt kérdés, hogy ha egy kamatcsökkentési sorozat elindulna, akkor az milyen mértékben gyengítené a forint árfolyamát.

Török Zoltán szerint már most nyomás alatt van az MNB, hogy csökkentse a kamatokat, ennek ellenére vélhetően kitart a monetáris szigor mellett a következő hónapokban. Virovácz Péter hozzátette, augusztus végén, szeptember elején zárhat össze a két kamatszint, majd csak utána kezdhet bele a nemzeti bank az alapkamat vágásába, amely így 11,5 százalékra mérséklődhet az év végéig. 

Ezáltal még mindig pozitív lesz a reálkamat, viszont hangsúlyozta, ez szükségszerű, ugyanis tartani kell a piaci stabilitást „Hiába tűnik úgy, hogy szépen csökken az infláció, a nagy dolog nem az, hogy 26 százalékról levigyék 10 százalék alá, sokkal inkább az, hogy 8-9 százalékről lefaragják 3 százalékra. Ehhez könnyen lehet, hogy indokolt egy tartósan magasabb kamatkörnyezet, mint az inflációs mutató” – magyarázta az ING Bank szakértője.

 

MNB alapkamat irányadó ráta jegybank
Kapcsolódó cikkek