A háború és szankció sújtotta gazdasági helyzetben is meg kell védenünk a családokat, a nyugdíjasokat és a teljes foglalkoztatottságot. Ki kell védjük a recessziót, a kormány határozott célja, hogy idén 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság, majd 2024-ben újra kilőjön a GDP-bővülése – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető hozzátette: a szankciós letörése és a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására már húsz intézkedést hoztak, amelyek egyaránt védik a munkahelyeket és segítik a családokat és a gazdaságot is. Mint mondta, az infláció főként kínálati tényezőkből fakad, ezért elsőként ezeket kell kezelni.
Jó úton haladunk, a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés
– húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a csökkenés a következő hónapokban is folytatódhat, de úgy, hogy az infláció mérséklődésének üteme egyre gyorsabbá válik, és év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza.
Az élelmiszerinfláció már korábban, 2022 decemberében tetőzött, azóta pedig folyamatosan mérséklődik. Nagy Márton szerint az infláció letörését elsősorban az energiaárak csökkenése, az árfolyam stabilizálódása, valamint főképp az élelmiszereknél megfigyelhető túltermelési folyamatok segítik.
Szerinte a kormányzat célzott intézkedései hatékonyak, a szankciós infláció ellen beadott vakcina működik. Hangsúlyozta, hogy az infláció elleni küzdelemben nagy segítség a Gazdasági Versenyhivatal fellépése is, amely az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatát vizsgálja.
Erre a leginkább látható, mindenki számára a mindennapokban is közvetlenül érezhető példája, hogy az elmúlt hetekben az áruházláncok sorozatosan jelentik be a különböző termékek árának csökkentését. Árakat csökkentett többek közt a Lidl, az Aldi, a SPAR és a CBA is.
• A Penny 20 százalékkal csökkentette a vaj árát, de az Aldi saját márkás vaja is 20 százalékkal csökkent, 1199 forint helyett 959 forintba kerül;
• A Lidlben kapható baromfirudacska ára 20 százalékkal csökkent, és 1186 forint helyett 949 forintba kerül.
• Szintén a Lidlben kapható szeletelt edami sajt ára 25 százalékkal csökkent, 999 forintról 749 forintra;
• A SPAR-ban a szalámik, sonkák, párizsik ára 5–21 százalékkal csökkent;
• Szintén a SPAR-ban átlagosan 5–10 százalék közötti mértékben csökken a tejfölök, UHT-tejek, joghurtok, kefirek és túrók ára.
• A CBA-ban jellemzően 10-15 százalékos árcsökkenés figyelhető meg például a tejtermékek, gyümölcslevek, teák esetében.
• Eközben a Tescóban január óta több mint 2000 termék ára csökkent, átlagosan 9,5 százalékkal.
Hangsúlyozom, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a szankciós inflációt letörje és egy számjegyűre szorítsa vissza az év végéig. A csökkenő infláció ráadásul megnyithatja a lehetőséget a jegybanki és piaci kamatok csökkentésének is
– összegezte Nagy Márton.
