„Nem teszünk közzé egyetlen olyan anyagot sem a Magyar Közlönyben, a Hivatalos Értesítőben és az Indoklások Tárában, amely nem áll rendelkezésünkre aláírva. Ez egy rendkívül összetett folyamat, sokszor az aláírt dokumentumokat későn kapjuk meg, ezért is jelenik meg akár éjfél után a lapszám – közölte a Világgazdaság megkeresésére Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Azt is elmondta, hogy a digitális szerkesztőségben öt-öt szerkesztő és tördelő, valamint nyolc korrektor dolgozik, munkarendjüket pedig éppen úgy alakították ki, hogy későn este és hétvégén is elláthassák feladataikat, ha arra van szükség.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Különösen a koronavírus-járvány berobbanásakor volt nagyüzem a szerkesztőségben, éjjel-nappal készültségben álltak, hiszen a normaszövegek sokszor aznap íródtak. A világjárvány idején ismerte meg az ország a Magyar Közlöny jelentőségét, olykor előfordult, ami előtte elképzelhetetlennek tűnt: lefagyott az oldal, mert annyian voltak kíváncsiak a friss számra.
A középiskolások is tudják, miről van szó
Amióta a fogyasztóvédelemmel foglalkozom, járom a középiskolákat, és azt tapasztalom, hogy amikor arról beszélek, mi tartozik a feladataim közé, és a Magyar Közlönyt említem, a legtöbb diák tudja, miről van szó. Ha nem is olvassák mindennap, ismerik, és ez nagyon jó irány, bízom benne, hogy minél több jogtudatos fiatal nő fel, akik első kézből szeretnének tájékozódni a legfrissebb jogszabály-változtatásokról
– mondta Kupecki Nóra.
2022-ben 223 Magyar Közlönyben 11 882 oldalt, 75 Hivatalos Értesítőben 6944 oldalt, az Indoklások Tárában pedig 1210 oldalt tettek közzé. Az említett három lap 2020 januárjától már csak digitálisan jelenik meg, a joganyagokat egy védett rendszerben töltik fel, természetesen szigorú szabályok szerint. Ha a Magyar Közlönyt nézzük, azaz Magyarország hivatalos lapját, kormány- és miniszteri anyagok kerülnek be, valamint az önálló szabályozó szervek, a Kúria, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság dokumentumai. A törvényeknél szükség van a köztársasági elnök aláírására, míg kormányhatározatok esetében a miniszterelnökére – ahogyan Kupecki Nóra fogalmazott, az állami vezetők és maga Orbán Viktor miniszterelnök is mindenkinek példát mutat munkabírásával.
A tartalmat már nem módosíthatják
Hangsúlyozta, a digitális szerkesztőség maximálisan alkalmazkodik minden körülményhez és nem várt helyzethez, így a késő esti munkavégzés sem okoz gondot, mert pontosan tudják, hogy olyan veszélyekkel és kihívásokkal teli időket élünk, amikor teljes erőbedobással kell dolgozniuk, hogy garantálják a magyar emberek anyagi és fizikai biztonságát.
Ez pedig nem lehetséges a jogszabályok hatékony és gyors kihirdetése nélkül.
A törvény tehát, miután megtárgyalta az Országgyűlés, a köztársasági elnöki hivatalhoz kerül aláírására, majd onnan az Igazságügyi Minisztériumba szkennelve vagy postai úton. A Magyar Közlöny oldalán megjelent tartalmat már nem módosíthatják, csupán ellenőrzik, hogy azt töltötték-e fel, ami aláírtan megérkezett. A helyettes államtitkártól megtudtuk, ha jelzést kapnak, hogy az aláírt és a kihirdetett szöveg között eltérés van, a következő lapszámban van lehetőség a helyesbítésre, illetve ritkán előfordulnak technikai hibák, például rossz bekezdésre hivatkozás. Ha viszont utólag kiderül, hogy a jogszabály előkészítésekor hiba történt, akkor módosítani kell a jogszabályt.
A polgármester hiába gúnyolódik
Az alaposság tehát kulcskérdés a rendkívül összetett és hosszú folyamatokat tartalmazó munka során, éppen ezért a politikusok, újságírók és a jogszabályok iránt érdeklődők régóta tudják, hogy a legfrissebb lapszám akár éjfél után is megjelenhet. Akadnak persze olyanok, akik ezzel nem törődnek: amikor a Fővárosi Kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását, Szaniszló Sándor DK-s polgármester közösségi oldalán gúnyosan azt írta: „Éjjel (mikor máskor?) jelent meg a Magyar Közlönyben a Kúria légiutas-forgalmi adóval kapcsolatos végzése”. Úgy tűnik, bár a rutinos politikus a DK fővárosi frakcióvezetője, nincs tisztában a digitális szerkesztőség feladataival, a munka menetével.
Félti a sajtótól a ferihegyi légiutas-adót a kerület vezetése – nyilvánosan már beszélni sem mer rólaA többek között a Budapest Főváros Kormányhivatala által jogsértőnek tartott légiutas-adóról jegyzőkönyvben már nem is mernek mit mondani a XVIII. kerület vezetői, pedig az egyik legfontosabb érvet, a Pénzügyminisztérium szakértőinek egyetértését azóta sem erősítette meg senki. |
Címlapkép: Novák Katalin Facebook-oldala
