Ezzel a védvonallal óvja meg a kormány a foglalkoztatást
Amíg folytatódik az orosz–ukrán háború, addig folyamatosan fenyeget a gazdasági válság is. Erre hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben. A kormány következetesen tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. Miután azonban ennek egyelőre nem látni az esélyét, Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a gazdasága megroppanását. Ehhez az egyik kulcslépés a foglalkoztatási szint fenntartása, a tömeges elbocsátások megakadályozása.
Van mit megóvni, hiszen az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült elérni. Hazánkban 2010-ben még tizenkét százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, és az országban 3,75 millióan dolgoztak.
Ezzel szemben mára az előbbi mutató tartósan négy százalék körülire csökkent, míg a foglalkoztatottak száma elérte 4,7 millió főt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2023 februárjában 245 121 regisztrált álláskereső volt hazánkban. Ez a valaha volt legkedvezőbb februári adat az egy évvel korábbi szinthez képest. A magas foglalkoztatási értéknek több kedvező hatása van, így például erősíti a gazdaság teljesítményét, lehetővé teszi a kedvező adókörnyezet kialakítását és a pénzügyi egyensúly megteremtését.
A kormány a háború és a brüsszeli szankciós politika miatt elmélyült energiaválság káros következményeinek kivédésére gazdasági védvonalat épített ki.
Ennek több eleme segíti megóvni a foglalkoztatás terén elért eredményeket. Így a többi között 220 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre az energiaintenzív vállalkozások megsegítésére, míg az idén 290 milliárd forint jut a Széchenyi-kártya-programra. Ez utóbbi keretében a magyar kisvállalkozók ötszázalékos kamatért juthatnak kedvező hitelhez.
Fotó: MTI / Komka Péter
Megszületett a Gyármentő program, valamint a Gyármentő garancia- és hitelprogram, a nagyvállalatok energiahatékonyságának erősítésére pedig 230 milliárd forint jut. Részükre kétszázmilliárdos hitelprogramot indít az MFB és az Eximbank. A kormány meghirdette a hétszázmilliárdos újraiparosítási Baross Gábor programot, amelyet kiegészít a hatszázmilliárdos tőkeprogram. Létrejött az új nemzeti tőkeholding rendszer is ezermilliárd forinttal, hogy a tőke hiánya ne lehessen akadálya a munkahelyek megtartásának.
Fontos lépés volt, hogy az állam kiterjesztette a kamatstopot a kis- és középvállalatok hiteleire, ez kétezermilliárd forintnyi kölcsönt érint és hatvanezer cégnek ad könnyebbséget. A kamatszintet 7,77 százalékon rögzítették.
Működik az agrárhitel-törlesztési moratórium a magyar gazdák védelmében, ennek köszönhetően 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után tizenhat hónapig nem kell sem törlesztőrészletet, sem kamatot fizetnie.
A kormány létrehozta a turisztikai akciótervet is, így az érintett szolgáltatóknak átmenetileg nem kell megfizetnie a turisztikai fejlesztési hozzájárulást, valamint felgyorsult a SZÉP-kártya kereteinek a felhasználása.
Szintén segítséget jelent a munkába járás támogatásának megduplázása, kétszeresére nőtt az adómentes juttatás összege. Nem utolsósorban pedig meghirdették a munkaerő-támogatási programot.
Az állam a bérköltség ötven százalékával támogatja azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti vagy legalább egy hónapig munkanélküli, 25 év feletti álláskeresőt vesz fel.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
