Jelentős mértékű átrendeződést hozott a múlt év a hazai lakáshitelpiacon, legalábbis ami a felvett összegek felhasználási céljait illeti – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Fotó: Németh András Péter

A jegybank statisztikái szerint jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik használt lakóingatlan vásárlására fordították a lakáshitelüket: 

a teljes új szerződéses összegen belül ez a felhasználási cél nem egészen 57 százalékot képviselt, miközben a korábbi években a 70 százalék környéki arány számított megszokottnak.

Eközben az új lakás vásárlására fordított hitelek súlya szokatlanul magas szintre, 19 százalékra emelkedett, de építésre, bővítésre is 14,6 százaléknyi jutott a piaci tortából. E két felhasználási cél az elmúlt években jellemzően egyenként 10-12 százaléknyi részt adott az összes új lakáshitel-szerződésből. 

Figyelemre méltó az is, hogy a koronavírus-járvány előtti években még rendre 3-4 százalékos súlyt képviselő felújítás-korszerűsítés részesedése 6,9 százalékot ért el tavaly,

még úgy is, hogy a lakhatási körülményeik javításának finanszírozását sokszor egyéb hiteltermékek – például személyi kölcsönök – felvételével oldják meg a háztartások.

A használt lakások súlyának hitelcélokon belüli, erőteljes csökkenése persze egyáltalán nem meglepő. Az energetikai szempontból hatékony új lakások vásárlását ösztönözni hivatott Zöld Otthon Program elindulása – és a kapcsolódó, rendkívül kedvező kondíciók mellett igényelhető hiteltermék 2021. őszi megjelenése – nagyon erős pluszkeresletet generált az új lakások vásárlását célzó hitelek piacán, a lakásállomány korszerűsítését célzó, múlt év végével kifutott Otthonfelújítási Program – és az ahhoz kapcsolt támogatott – pedig a felújítási célra felvett lakáshitelek súlyának emelkedéséhez járult hozzá egyáltalán nem elhanyagolható mértékben. A zöldhitel hatása egyébként nagyon jól látszik az új lakáshitel-szerződésekre vonatkozó tavalyi statisztikán is: 

az e konstrukcióban futó ügyletek jellemzően 2022 első felére jutottak el a szerződéskötés stádiumáig, aminek nyomán májusra történelmi csúcsra, 153,9 milliárd forintra ugrott az új lakáshitel-szerződések összege.

A támogatott zöldhitel és felújítási kölcsön kifutásával azonban valószínű, hogy az idei év visszarendeződést hoz a piacon, vagyis az újonnan felvett lakáshitelek döntő részét használt lakás vásárlására fordítják majd az ügyfelek, és a támogatott hitelek új kihelyezéseken belüli aránya is jelentősen visszaesik a tavalyihoz képest. A visszarendeződés jelei már az MNB januári statisztikáin is tisztán látszanak: 

az éven túli kamatfixálású lakáshitelek új szerződésein belül már 67,8 százalékot ért el a használt lakások részesedése,

miközben az új lakások vásárlásának és építésének súlya egyaránt valamivel 12 százalék felett alakult. Felújításra, korszerűsítésre a felvett lakáshitelek 5,3 százalékát fordították idén januárban, ami ugyan a korábbi évek átlagához mérten egyáltalán nem rossz arány, de a 2022 egészében mért súlytól már érezhetően elmarad.