Márciusban a második egymást követő hónapban mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme , tehát az tényleg tetőzött az év elején, ám ennyi az összes a pozitívum, ami az adatokból kiolvasható.
A Világgazdaság konszenzusa 24,8 százalékos áremelkedést jósolt, a tényadat végül 25,2 százalékos, amit a szakértők egyértelműen kellemetlen meglepetésként értékeltek. De nemcsak az elemzők, Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában is érthetően csalódottságának adott hangot, amikor a 0,2 százalékos mérséklődésről azt mondta, hogy „biztató, de sajnos nagyon kevés”.
A kormányfő szerint áprilisban az infláció csökkenése már érezhetőbb és általánosabb lesz, ugyanis nem csak egy-egy termékre vagy termékcsoportra terjed ki, sőt május–júniusban egy határozott esésre is számít.
Az elmúlt két hónapban a nagy áruházláncok egymás után jelentették be az újabbnál újabb akcióikat, ám ennek szinte semmi nyoma az adatokban. Pedig nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az élelmiszerárak végre érezhetően csökkenjenek. Ugyan márciusban már a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött a drágulás, de a 42,8 százalékos ütem még mindig rendkívül magas. Emiatt is hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a kormánynak továbbra is az infláció letörésére kell törekednie, ezért dolgoznak ki árfigyelő rendszert, és sorakoztatták hadrendbe az állami hivatalokat, mint a Gazdasági Versenyhivatalt vagy a fogyasztóvédelmi hatóságot, amelyek ugyancsak segíthetnek az árak letörésében és a verseny fokozásában.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint a következő hónapokban folytatódhat a drágulás lassulása, de a kedélyeket rögtön le is hűtötték. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint kettősség figyelhető meg az inflációs adatokban, egyrészt bizonyos élelmiszertermékek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében valóban előfordulnak árcsökkenések, ám eközben a szolgáltatások ára emelkedik.
Benne vagyunk az infláció csökkenésének folyamatában, ami eddig nagyon lassú volt, de a várakozásom az, hogy ez gyorsabb lesz majd
– mondta a szakember, aki szerint havi szinten egy-egy százalékpontokkal mérséklődhet a pénzromlás üteme, ami áprilisban 24, májusban 23, júniusban 22 százalékos lehet, a dezinfláció gyorsulására csak a második fél évben számít. Ami pedig a jövő évi kilátásokat illeti, vélhetően már nem lesznek ilyen kilengések, 2024 januárjában 7,5 lehet az infláció, ami decemberre 5,6 százalékra mérséklődhet.
Markáns lassulást vár a fogyasztói árindexben a bázishatások következtében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Emlékeztetett, hogy tavaly ilyenkor jöttek az első jelentős nyersanyagársokkok, amelyek meghatározták az inflációs folyamatokat, ezek bekerülnek a bázisba, így az adatokban is megjelenhetnek.
Az elemző meglepetésként értékelte, hogy a márciusi inflációs adatokban nem jelent meg a boltok akcióinak hatása, a havi áremelkedési ütem alig volt kisebb a februárban mértnél. Annak az esélyét, hogy visszatérjenek akár a két évvel ezelőtti árak, szinte kizártnak tartja, legfeljebb annak örülhetünk, ha már nem nőnek tovább.
Pont a napokban ugrott historikus csúcsra a cukor világpiaci ára, egy olyan alapanyagé, amelyet szinte minden termékben felhasználnak, ez pedig fékezheti a dezinflációs vagy a deflációs hatásokat a jövőben. Nagyon nincsen vége ennek az infláció elleni küzdelemnek – jegyezte meg Virovácz Péter.
