A XVIII. kerületi önkormányzat nem adja fel: bár a Kúria eltörölte a testület légiutas-adóját, Szaniszló Sándor polgármester azt ígérte, néhány hónap múlva újra megpróbálják kivetni. A DK-s politikus Facebook-bejegyzésében – újságírói kérdésekre nem reagál – azt azért nagyjából elismerte, hogy borzasztó munkát végeztek eddig, hiszen úgy fogalmaz: a bírósági döntés felsorol egy tucatnyi pontosításra váró szabályozási elemet, amelyet ki kell dolgozniuk. Kérdés, hogy akkor mit csináltak eddig.

View of Budapest
BUDAPEST, HUNGARY - OCTOBER 21: A general view inside Budapest Ferenc Liszt airport on October 21, 2019 in Budapest, Hungary. (Photo by Matthew Horwood/Getty Images)
Fotó: Matthew Horwood / Getty Images

A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzat ezerforintos légiutas-adót vetne ki mindenkire, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről indul, oda érkezik, vagy ott átszáll – kivételt képeznének a céges utazók, a kerületi lakosok, illetve a 18 év alattiak. A tervet az első pillanattól kezdve jogsértőnek tartották a légitársaságok, a Budapest Airport és a földi kiszolgálók mellett adószakértők és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Szaniszló Sándor szerint azért tiltakoznak, mert senki nem örül, ha adót kell fizetnie, ám ez furcsa érv, hiszen az alanya az utas, nem az említett szereplők – a földi kiszolgálók viszont joggal háborodtak fel, hogy az önkormányzat jogellenesen próbál rájuk parancsolni, hogy beszedjék a pénzt.

Életszerűtlen terv, változó célok

De nem ez volt az egyetlen különös kommunikációs trükkje a polgármesternek: ugyan sokáig azzal érvelt, a kerületieknek „jár” ez a pénz a zaj- és környezetterhelés miatt, idővel kiderült, hogy az önkormányzat főképp aszfaltozna a pluszforrásból. Részben ezért is tévedés, amikor a légiutas-adó létjogosultságának alátámasztására Szaniszló Sándor európai példákat sorol, hiszen azok az extraprofitadónak felelnek meg, míg a pestszentlőrinci megoldás inkább a dominikait utánozza.

Forrásaink az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozták, hogy a kerület pluszbevételt remél, ám vezetőinek fogalmuk sincs arról, hogyan működik a légiipar.

Amellett, hogy a légiutas-adó számos jogszabályba ütközik, teljesen életszerűtlen is, hiszen a repülőjegy vásárlásakor nem kérnek sehol lakcímkártyát, így a XVIII. kerületi „kedvezményt” sem lehet igénybe venni. Pedig a polgármester egy ponton azt is állította, hogy a légitársaságok közül többen elfogadták az adó tényét, és beépítették a jegyárba, ám ezt egyik vállalat sem erősítette meg.

Máig nem derült ki, mi történt a Pénzügyminisztériumban

Nem ez volt az egyetlen olyan állítása a kerületi vezetésnek, amelynek igazságtartalma finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető. Amikor októberben az MSZP-s Kőrös Péter alpolgármester előterjesztőként próbálta megvédeni a légiutas-adót, azt állította – idézet a jegyzőkönyvből –, „a Pénzügyminisztériumban ebben az ügyben már volt egy szakértői egyeztetés, ott nem találtak ebben kivetnivalót”.

Csakhogy ezt a tárca a Világgazdaság kérdésére azóta sem erősítette meg, nincs rá bizonyíték, hogy ez az egyeztetés valóban megtörtént volna, és ha igen, kivel.

A kérdés azóta sem tisztázódott. Nemrég Lévai István Zoltán, a Fidesz–KDNP Budapest 15. számú egyéni választókerületének elnöke a képviselő-testület ülésén ismét megkérdezte az alpolgármestertől, hogy az önkormányzat pontosan kikkel egyeztetett a légiutas-adó tervezése során. Kőrös Péter válaszában már csak a földi kiszolgálást végző szervezetekkel történt egyeztetésekre hivatkozott – ezek a cégek is tiltakoznak az adó ellen –, és amikor a fideszes politikus sokadszor kérdezett rá, hogy mégis kivel tárgyaltak a Pénzügyminisztériumban, dátummal, névvel, konkrétumokkal, akkor az alpolgármester érdemben nem reagált. Igaz, előtte meg is indokolta, miért nem: mert megírja a sajtó!

Mint megírtuk, ha a XVIII. kerület bevezethetné a légiutas-adót, más önkormányzatok is vérszemet kaphatnak. A XIV. kerület – ahol a Puskás Aréna található – minden válogatott labdarúgó-mérkőzésre szóló jegyre pluszadót vethetne ki, hiszen a környéken élők szenvedik el leginkább 67 ezer ember szurkolását, a VI. kerület drágíthatná a vonatjegyeket, mivel a Nyugati pályaudvarnál a legnagyobb a zajártalom, és a IX. kerület is bevételt remélhetne az MVM Dome-ban rendezett koncerten „hangoskodóktól”.

A polgármester szerint semmi sincs veszve

A Fővárosi Kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta február elején a légiutas-adó alkalmazását. A kormányhivatal azért fordult a Kúriához, mert

a Szaniszló Sándor vezette önkormányzat a légiutas-adóról szóló rendelkezéseivel jogszabályellenes helyzetet teremtett, és azt a törvényességi felhívásban szabott határidőn belül nem szüntette meg, sőt, jelezte, hogy alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával.

Szaniszló Sándor közösségi oldalán indulatosan reagált a Kúria döntésére, egyebek között azt kifogásolta, hogy éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben a légiutas-adóval kapcsolatos végzés – a legfrissebb Magyar Közlönyöket egyébként rendre késő este hozzák nyilvánosságra, ezt egy ilyen rutinos politikusnak, a DK fővárosi frakcióvezetőjének is tudnia kellene.

A Kúria szűk két hónappal később, a múlt héten tett pontot az ügy végére, hiszen január 1-jére visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogsértő adót – Szaniszló Sándor viszont azt írta, szerinte a legfontosabb, hogy a Kúria döntése nem zárta ki, hogy a kerület települési adót vethessen ki a reptéri utasforgalom után…