A XVIII. kerületi önkormányzat rendkívüli ülése után csak a Kúria mentheti meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló, oda érkező vagy ott átszálló utasokat az ezerforintos légiutas-adótól, az ellenzéki vezetésű képviselő-testület ugyanis hajthatatlan, hiába tartja a rendeletet jogsértőnek Budapest Főváros Kormányhivatala, és hiába véleményezi betarthatatlannak és kidolgozatlannak a szakma.

wizzair
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Az önkormányzat továbbra is azt állítja, nem valósul meg a kettős adóztatás, ugyanis bár ugyanazt a repülőutat terhelik meg kétszer, a kormány által kivetett extraprofitadó esetében gazdálkodó szervezet az adó alanya, a kerületi rendeletnél viszont magánszemély.

A XVIII. kerület nem ért maradéktalanul egyet

„A két jogszabály rendelkezései között kétségtelenül vannak hasonló elemek, de azok alapjaiban véve egymástól eltérők” – írta Kőrös Péter alpolgármester, aki azzal vádolja a kormányhivatalt, hogy sajátosan értelmezte az Alkotmánybíróság korábbi határozatát. A kerületi dokumentumban több hivatali álláspontra is az a reakció, hogy „nem tudjuk osztani”, néhánynál pedig „nem utasítjuk el a rendelet pontosítására vonatkozó javaslatot”.

A határozat szerint a képviselő-testület megtárgyalta a kormányhivatal felhívását, és „nem ért maradéktalanul egyet”, majd felkérte Szaniszló Sándor DK-s polgármestert, hogy tájékoztassa a hivatalt a döntésről. A rendeletalkotással kapcsolatos novemberi vitában Kőrös Péter azt mondta, nincs senki, aki nyakát merné arra tenni, hogy egy ilyen nóvumban nem lesz olyan hiba, intézkedés vagy rendelkezés, amelyellel kapcsolatban egy kúriai vizsgálatnál úgy találják, hogy nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Az alpolgármester akkor azt állította, a Pénzügyminisztériumban történt szakértői egyeztetés az ügyben, és nem találtak kivetnivalót – ezt a tárca nem erősítette meg a Világgazdaság megkeresésére. Sőt, Kőrös Péter azt is mondta a jegyzőkönyv szerint, hogy széles körű egyeztetéseket folytattak, ám azóta kiderült, hogy ez nem igaz, az érintettek pedig teljes egyetértésben támadják a kerület döntését.

A légitársaságok a végsőkig küzdenek

A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, üdvözlik, hogy a magyar kormány nem támogatja a helyi önkormányzat „őrült” adóját, amely a budapesti utasok igazságtalan kettős adóztatását eredményezné, és veszélyeztetné a fővárosi repülőtér növekedését és munkahelyteremtését.

A Világgazdaság megkereste a Wizz Airt is, a cég azt írta, az új adó bevezetését határozottan ellenzi és jogellenesnek tartja, mert kettős adóztatást eredményezne, és egyértelműen túlmutatna az önkormányzat adóztatási jogain. A légitársaság úgy véli, ez a különadó további akadályokat gördítene a magyar légi közlekedési és turisztikai ágazat megerősödése elé, a Wizz Air pedig minden rendelkezésére álló jogi eszközzel fellép a légiutas-adó kivetése ellen.

A Ryanair-vezér azt is elmondta, ha bár küzdenek az adóval szemben, beépítik a jegyárakba, a Wizz Air viszont nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre.

Korábban Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere a VG-nek arra is rávilágított, hogy az önkormányzat rendeletben nem állapíthat meg kötelezettséget a földi kiszolgálást végső gazdasági szervezet adóbeszedésére.

Életszerűtlen az adó beszedésének mechanizmusa

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a fogyasztóvédelem és az adatvédelmi hatóság fellépése is szükséges, mert diszkriminatív a légiutas-adó, amely alól kivételt kapnának a XVIII. kerületi lakosok és a 18 éven aluliak. A szövetség problémaként felveti, hogy miként jut hozzá a szükséges adatokhoz a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amikor a repülőjegy megvásárlásakor kizárólag az utas nevét, születési dátumát kell megadni, tehát a lakcímet, tartózkodási helyet és az utas anyjának nevét nem rögzítik sehol.

Akik nem adnak fel poggyászt, online veszik meg a repülőjegyet, online csekkolnak be, azok gyakorlatilag kizárólag a biztonsági ellenőrzésen esnek át, majd a beszállás előtt felmutatják az igazolványukat: mikor és hol tudnák beszedni az adót?

– teszik fel a kérdést. Megjegyzik továbbá, hogy az önkormányzat gyakorlatilag nem helyi adót vezet be, amely az ott lakókat, illetve gazdálkodást végzőket terheli, hanem országos adóról beszélhetünk.
„Amikor bementem tárgyalni az önkormányzathoz, meglepődött arcokat láttam. Sajnos fogalmuk sincs arról, hogyan működik a légiipar” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Farkas Attila, a Smartwings ügyvezető igazgatója, aki még karácsony előtt jelentette ki, hogy a Kúriáig is hajlandók elmenni, hogy megállítsák ezt az „őrületet”.

A vonatjegyekre is adót vethetnének ki

Szaniszló Sándor szerint a települési adó minden szempontból kiállja a jogszerűség próbáját – igaz, a polgármester azt is írta már, hogy a témában megjelent cikkek úgy fogalmaznak meg kritikákat, hogy az önkormányzatot egyikük sem kereste meg, ami valótlan állítás, hiszen a Világgazdaság elküldte kérdéseit, ám nem kaptunk választ. A DK-s politikus előszeretettel hozza fel az európai példákat, ám ezeket áttekintve korábbi cikkünk megállapította, Pestszentlőrinc valójában a dominikai megoldást követi, miközben a kontinensen valószínűleg példa nélküli lenne, hogy a zaj- és környezetvédelem apropóján beszedett pénzt többek között aszfaltozásra költenék. A kerületi indoklás egyébként messzire vezethetne, hiszen ezen érvrendszer alapján az érintett fővárosi kerületek pénzt szedhetnének a hídhasználat után, vagy a pályaudvaroknak és stadionoknak otthont adók minden vonat- és meccsjegyet pluszadóval terhelhetnének.