Eddig több mint 6,1 milliárd forint bevétele származhatott volna Budapestnek, ha Karácsony Gergely főpolgármester nem vétózza meg még 2019 novemberében a BKV reklámtenderét – ez számítható ki a Világgazdaság által megismert közbeszerzési dokumentumokból. A számítás nem veszi figyelembe az inflációt, vagyis sem a 2020-as 3,3, sem a 2021-es 5,1, sem pedig a 2022-es 14,5 százalékot, amit adott esetben érvényesíteni lehetett volna a fővárosi tömegközlekedési cég reklámhelyeinek bérbeadási díjaiban. Árkorrekciót alkalmazva az összeg akár a 7 milliárdot is meghaladhatja.
Lapunk számos alkalommal írt a pénzügyi szempontból érthetetlen ügyről. Most két apropója is van, hogy újra nyilvánosságot kapjon. Egyrészt éppen három és fél éve, hogy a városvezetés megfúrta a közbeszerzést. Azóta ígérgetik, hogy újra kiírják az eljárást, ami sokkal jobb lesz, mint amit Tarlós Istvántól megörököltek. Ez az ígéret máig nem valósult meg, még csak napirenden sincs.
Másrészt a főváros éppen a rendszerváltás utáni legsúlyosabb finanszírozási krízisét éli. A főpolgármesteri hivatal legfőbb állítása, hogy minden forint számít, mert ezzel kitolható, hogy csődbe menjenek. Egyebek mellett ezért született meg a döntés, hogy nem tesznek eleget az adóbefizetési kötelezettségüknek és mintegy 25 milliárd forintot egyszerűen nem utalnak az államkasszába.
Csakhogy ezzel párhuzamosan nem látszik, hogy a főváros lépéseket tenne annak érdekében, hogy növelje a bevételeit és stabilizálja Budapest működését.
Noha a BKV reklámtendere könnyű és számottevő pénzforrást hozna a konyhára, a főpolgármester és stábja mégsem hajol le érte, hanem inkább egy teljesen bizonytalan végkimenetelű perbe bonyolódna bele a kormánnyal.
Mi az a reklámtender és mi köze hozzá Karácsony Gergelynek?
A történetet már korábban is bemutattuk, ezt elevenítjük fel. A megértéséhez szinte napra pontosan három és fél évet kell visszamenni az időben. Karácsony Gergelyt akkor választották meg frissen főpolgármesternek. A ciklus első közgyűlése 2019. november 5-én volt, amelyre a városvezető saját maga nyújtott be egy előterjesztést arról, hogy tiltsák meg a fővárosi cégeknek az egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására vonatkozó megállapodások aláírását.
Egyetlen ilyen szerződés várt aláírásra, a BKV reklámtendere.
A vállalat évekig tartó, nyögvenyelős folyamat után jutott el addig, hogy tényleg már csak az aláírásra várt a megállapodás. A feladatra kiírt koncessziós közbeszerzést a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) nyerte meg, így megkapta volna a járműágazathoz és a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogát. Csakhogy ez négy plusz opcionálisan további négy évre szólt, amit abszolút ellehetetlenített a főpolgármesteri javaslat.
A BKV nem mehetett szembe a tulajdonos döntésével. Más megoldás nem lévén, először eredménytelennek nyilvánította az amúgy eredményes és érvényes tendert, majd lezárta. (Akit részleteiben is érdekelnek a történtek, az itt olvashat bővebben a témáról.) Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak is szemet szúrt az eset, ami miatt végül 120 millió forint bírságot szabott ki a cégre. Így lett egy bevételszerzési lehetőségből a főváros kiadását növelő jogi hercehurca, és még csak azt sem lehet tudni, hogy miért volt erre szükség.
Hogyan húzzák az időt Karácsony Gergelyék?
Miután elkaszálták az üzletet, a főpolgármester a kezdetektől azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy hamarosan kiírnak majd egy új közbeszerzést a tárgyban, ami sokkal kedvezőbb és modernebb konstrukció lesz Budapestnek. Mostanra tudjuk: eltelt három és fél év, és a mai napig nem történt semmi. Karácsony Gergely például 2021 januárjában (a videón 21:30-tól) – tehát már akkor is több mint egy évvel az eredeti közbeszerzés megtorpedózását követően – arról beszélt az InfoRádiónak, hogy a főváros egy új beszerzés kiírását fogja elindítani. Ez elmaradt, pontosabban nyolc hónappal később, 2021 szeptemberében megjelent egy felhívás, amelyet viszont alig egy hónappal később már vissza is vontak. A reklámtender előzményeinek fényében ezen kár is csodálkozni, az viszont némiképp furcsán hatott, hogy miután Karácsony Gergely sokallotta a BKV reklámfelületeinek a négy évre tervezett kiszervezését, második körben már hat évre adták volna oda a jogokat.
A Világgazdaság legutóbb 2022 év végén érdeklődött a városvezetésnél, hogy hol tart a reklámtender kiírása. Azt a választ kaptuk, hogy a BKV igazgatósága hamarosan döntésre jut a közbeszerzésről. Azóta eltelt újabb fél év és természetesen nincs előrelépés. Azt leszámítva persze, hogy a városháza áprilisban végveszélyt hirdetett és heteken belül bekövetkező fizetésképtelenséget helyezett kilátásba Budapesten. Hogy ezt elkerüljék, megszorításokat vezettek be, tízmilliárdos hitelt vettek fel, megtagadták az adóbefizetést, de a milliárdokat érő reklámtendert nem írták ki.
Mennyi pénzt veszít Budapest a reklámtenderen?
Ha hagyták volna, a JCD 2019 novemberétől havi 142 millió forintot fizetne a fővárosnak a BKV reklámhelyeiért. Azóta 43 hónap telt el, ezalatt tehát több mint 6,1 milliárd forint folyhatott volna be. Azonban erre valamiért nem tartottak igényt a városházán, helyette beérték a korábbi, sokkal kedvezőtlenebb viszonyok fenntartásával. A BKV a reklámhelyeinek hasznosítására két céggel áll szerződéses kapcsolatban:
- A Peron Reklám Kft.-hez tartoznak a járművek külső felületei, a járművek belső felületei (a metró kivételével), a metróállomásokon az óriásplakátok, CLP berendezések és a mozgólépcső melletti falfelületeken lévő plakátok.
- A Promix Zrt. jogosult valamennyi metrókocsi belső felületének reklámcélú hasznosítására.
Csakhogy ez a két cég együttesen fizet a fővárosnak átlagosan havi 50-55 millió forintot,
két és félszer kevesebbet, mint amennyit a JCD teljesített volna. A BKV korábban kiadta az erről szóló hivatalos statisztikát a VG-nek, ebből tudható, hogy a reklámfelületek hasznosításából
- 2020-ban összesen 592 millió forint folyt be (havonta átlagosan 49,3 millió forint),
- 2021-ben 580 millió forint (havonta átlagosan 48,3 millió forint)
- 2022-ben pedig mintegy 610 millió forint (havonta átlagosan 51 millió forint).
Ezeket az adatokat összevetve a JCD ajánlatával az állapítható meg, hogy 2020-ban 1112, 2021-ben 1124, 2022-ben pedig nagyjából 1100 millió forintot bukott a főváros azon, hogy kiszorította a francia multit. Ez tehát összesen meghaladja a 3,3 milliárd forintot. Az idei statisztikák még nem ismertek, de kiindulva az előző három év adataiból az valószínűsíthető, hogy 2023 első öt hónapjában további körülbelül 500 millió forinttól esett el Budapest.
Vagyis 2019 novemberétől 2023 májusáig megközelítőleg 4 milliárd forint esett ki a főváros költségvetéséből amiatt, mert annak idején a városvezetés mindmáig tisztázatlan okokból megtorpedózta Budapest talán legértékesebb közbeszerzését.
Egy kérdés azonban maradt. Vajon meddig ül még ezen a helyzeten a városháza, és meddig termeli tovább a veszteséget? Érdemes sietni, minden egyes nappal újabb milliókat, nagyjából 2,6 millió forintot dobnak ki az ablakon.
