A rezsicsökkentés befejezését is előirányozta legfrissebb javaslatcsomagjában az Európai Bizottság, amire Gyürk András, a kormányzó Fidesz európai parlamenti képviselője úgy reagált, hogy ez minden magyar család számára havi 181 ezer forintos emelést jelentene, ezért a felvetést a kormányzat csípőből elutasította. De mit is kért pontosan az EB, mennyi pénzről is van itt szó, és főleg mire is emlékszünk a rezsicsökkentés történetéből? Nézzük!
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
„A tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, ami a mi esetünkben praktikusan a rezsicsökkentés felszámolását jelenti.
Idehaza a témában a 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról rendelkezett, előrebocsátva, hogy
a lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését.
Így született meg 2013-ban a rezsicsökkentés fogalma és rendszere.
Választásikampány-témaként kezdődött
A gazdasági és politikai háttér úgy festett, hogy a 2008-as világválságból is eredő alacsony életszínvonalhoz és magas szegénységi rátához hozzájárultak az inflációt meghaladó mértékben növekvő energiaárak. Vásárlóerő-paritáson számolva 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az áram és földgáz ára a teljes Európai Unióban, továbbá 2012-ig folyamatosan nőtt a rezsihányad a lakásbérleti, -karbantartási és -javítási, valamint az élelmiszerköltéseket magában foglaló csomagban.
Ehhez társult az azóta is fennálló energiapazarlásunk, főleg a gyenge energiahatékonyságú épületeink révén, amelyek elfejlesztése bonyolult és időigényes feladat. Ugyancsak bajosan kivitelezhető, hogy az embereknél sokkal több szabadon, akár energiára elkölthető forint maradjon. Egyetlen út maradt tehát afelé, hogy mérséklődjön az energiához fűződő költések aránya: a vonatkozó árak mérséklése.
Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy ekkor már a 2014-es országgyűlési választások kampányidőszaka felé haladtunk, amelynek jelentős témáját szolgáltatta a rezsicsökkentés, ami alatt a törvény szövege szerint „a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkenését kell érteni”. Ehhez végrehajtó embert is rendeltek:
a 2010 és 2014 között Csepel polgármestereként, 2015 óta pedig a Magyar Birkózószövetség elnökeként is dolgozó Németh Szilárd 2013 januárjától rezsibiztos lett.
Jött a háború, jött a szigorítás
A legelső hullámmal mindenki jól járt – ami az érkező csekkeken szereplő összegeket jelenti –, nem tettek különbséget a fogyasztók között, és negyedével került kevesebbe az áram, a távhő, tíz százalékkal a PB-gáz, de olcsóbb lett a víz, sőt, a szemétszállítás és a kéményseprés is.
A következő, 2018-as választások előtt jött a második hullám. Ekkor a távfűtéssel, valamint a vezetékes gázzal melegedőkhöz csatlakozhattak a PB-gázzal, fával és szénnel fűtők, akik a „téli programban” egyszer 12 ezer forintnyi támogatáshoz jutottak a felhasználástól függően készpénzben, jóváírással vagy természetben – magyarul aki úgy kérte, elmehetett a megfelelő mennyiségű fűtőanyagért.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
2022-re fordulva már rekordméretűre nyílt az olló az európai, illetve a hazai rezsiárak között.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter április közepén jelezte: ha az orosz–ukrán háború miatt is elszállt energiaárak fennmaradnak az év végéig, akkor a rezsicsökkentés 1300 milliárd forintba is kerülhet – a becslést Orbán Viktor miniszterelnök a nyáron 2051 milliárdra módosította.
Végül az „aranykorszakot” júliusban zárta le a kormány: 2022. augusztus 1-jétől már csak az átlagfogyasztásig tart a rezsivédelem, afelett a fizetendő. A részletszabályok kihirdetésekor jelezték: a lakossági piaci árat az év végén, majd negyedévente felülvizsgálják, és igazítják a világpiaci árhoz.
Mindez hirtelen súlyos költségnövekedést sejtetett, hiszen a bejelentéskor Németh Szilárd közölte, kilencszeres a gázárkülönbség: a havi országos átlagos gázszámla rezsicsökkentve 15 833, anélkül 143 441 forint lenne. Ezt persze tompítja, hogy a hazai fogyasztók háromnegyede az átlag alatt fogyaszt, azaz nem érinti a piaci áras rész, a többiek viszont brutális emelkedéssel számolhattak, ami természetesen tovább hizlalta az inflációt.
A 2022 nyarán tetőző gázárak a 300 euró/Mwh szintről az idei évre 75 alá estek, jelenleg pedig 25 környékén állnak. Csakhogy – miként ősszel írtuk – a felhasználók nem azt a gázt fogyasztják, amelyiket tegnap kínált a másrészt – mivel él a rezsicsökkentés –, ha a világpiacon csökken is az ár, az valójában legfeljebb a költségvetés veszteségét csökkenti, mivel kevesebbet fordít a rezsicsökkentett ár kiegyenlítésére. Mindezek után a 2023-ast egyenesen a rezsivédelem költségvetésének minősítette a kormány, amely 2024-ben is fenn kívánja tartani a rendszert – az Európai Bizottság örökös ellenkezése és mostani iránymutatása dacára.
Tovább működik a Rezsivédelmi Alap is, amelybe az idei évre a költségvetés eredetileg 670 milliárd forintot helyezett volna, de főleg a háború hatásaira hivatkozva megemelte az összeget 2580 milliárdra, a jövő évi előirányzat pedig 1361,2 milliárd.
Mit hoz a jövő?
Becslések szerint a rezsicsökkentés csak az első négy évében 600 milliárd forintot hagyhatott a családoknál, a mostani tél pedig jóval enyhébb lett a vártnál, ezáltal a magyar rezsiköltségek még mindig a legkisebbek közé tartoznak Európában – ezek jó hírek, ugyanakkor kimutatható a hatásuk a fogyasztásra és áttételesen a környezetvédelmi célokra.
Fotó: Shutterstock
2010–2012 táján, tehát még a 2013-as bevezetés előtt csökkenést mutatott a felhasználás mértéke, alighanem azon egyszerű hatás miatt, hogy ami drága, abból kevesebbet vesznek. Ez teljesen megváltozott a hatóságilag „lesapkázott” árakkal, és egészen 2016–2017 környékéig pozitív maradt a következménye. Ekkorra már nem fejtett ki pszichológiai hatást,
a fogyasztás növekedése megállt, de az intézkedés előttihez képest magasabb szinten, ez pedig ellentétes a klímavédelmi célokkal.
Az EB hozzátette: Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit, az energiatámogatási intézkedések felszámolásával keletkező megtakarításokat pedig az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.
De ahogy Gulyás Gergely fogalmazott:
A rezsicsökkentés megszüntetésére a bizottság nem tehet javaslatot, a bizottságnak ilyen joga nincsen, és Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a rezsicsökkentés vívmányait azon szabályok között, amelyeket mindenki ismer.
