Európában tavaly nyár óta nem esik az eső, míg a szárazságról híres Kaliforniában házak százait mossák el az áradások, a szeszélyes éghajlati jelenségek pedig idén csak gyakoribbak lesznek. Hamarosan ez a hétköznapok része lesz, és az emberiségnek a klímavédelmi intézkedéseken túl is el kell kezdenie alkalmazkodni – írta a The Wall Street Journal.
Fotó: Stefano Mazzola / Getty Images
Franciaországban január közepétől február végéig egy csepp eső sem esett, ami a leghosszabb szárazság 1959 óta. Írországban az aszály erdő- és bozóttüzeket okozott, míg Olaszországban a Pó, Európa egyik legnagyobb vízhozamú folyója egyes szakaszain apró tócsákká zsugorodott, az általa táplált velencei csatornák pedig szinte teljesen kiszáradtak.
Európa egy történelmi aszály közepén van, amely a kontinensen a mezőgazdaságtól kezdve az energiatermelésen át egészen a tengeri szállításig súlyos károkat okozott.
A tavaly nyári forróságot és csapadékhiányt egy hosszú, téli szárazság követte, és a meteorológusok szerint még nem biztos, hogy ez tavasszal enyhülni fog. A régióban mért magasabb hőmérsékletek növelik a víz párolgását, kiszárítják a talajt és a víztartó rétegeket, ez pedig jelentősen csökkenti a csapadékmennyiséget Nyugat- és Dél-Európában. Itt nem egy természetes jelenségről van szó, az aszályt vizsgáló kutatók szerint ez az ember okozta klímaváltozás hatása.
A kontinens és annak lakossága nem ehhez az éghajlathoz van szokva, így nem meglepő, hogy a hirtelen megváltozott időjárásnak katasztrofális hatásai voltak. A tavaly nyári aszály éppen akkor sújtotta Európa energiaellátását, amikor Oroszország az ukrajnai háború miatt leállította a gázszállítmányokat a régióba. A vízerőművek termelése az Európai Unióban 19 százalékkal csökkent, és két évtizede a legalacsonyabb szintre esett vissza. Franciaország limitálta az atomreaktorai teljesítményét, mert a folyókba vezetett szennyvíz túlságosan felmelegítette azokat, ami veszélyeztette az élővilágot.
Eközben az aszály jelentősen csökkentette a kukorica, a napraforgó és más termények hozamát – párhuzamosan az orosz és ukrajnai gabonaellátás megszakadásával.
A mérések szerint az eső és a hó hiánya ezen a télen megakadályozta, hogy Európa víztározói, tavai és folyói feltöltődjenek a nyári hónapokra. A francia hatóságok hétfőn közölték, hogy az ország vízgyűjtőinek 80 százaléka alacsony vagy nagyon alacsony szinten van. Az Alpokban a hótakaró is hiányos, ami azt jelenti, hogy a tavaszi olvadás viszonylag korlátozott mennyiségű vizet juttathat a kontinens folyóiba.
Bár a globális felmelegedés miatt sokan a tengerszint-emelkedéstől tartottak a legjobban, az aszályok hasonló méretű és tartós károkat okozhatnak világszerte. Idén az élelmiszer- és vízellátás számos problémát fog okozni Európában, főleg akkor, ha az orosz–ukrán háború nem ér véget az aratás előtt.
Fotó: AFP
A világ másik felén, az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, a kiszámíthatatlan időjárás milliók életét forgatta fel. Kaliforniában három éven keresztül szinte folyamatosak voltak a bozóttüzek, mivel a régiót hosszú, tartós szárazság sújtotta – most az államban hetek óta szakad az eső, ez pedig sok helyen áradásokat okozott, amelyek több száz házat mostak el.
A hegyekben az extra csapadék jelentős havazást okozott, helyenként közel négy méter hó esett le, ami megnehezítette a közlekedést, és több települést hetekig elzárt a külvilágtól. A kiszáradt talaj a hirtelen esőzések miatt meggyengült, ez pedig földcsuszamlásokat okozott, és néhány helyen a városok közepén víznyelők keletkeztek.
A régóta nem látott csapadékmennyiségnek köszönhetően Kaliforniában és az USA nyugati felében enyhülni fog a szárazság. A vízgyűjtő területek azonban a több évig tartó aszály miatt nem biztos, hogy meg tudják tartani a pár hét alatt leesett csapadékot, és az előrejelzések szerint
a térségben áprilistól júniusig nagy valószínűséggel további áradásokra és földcsuszamlásokra kell számítani.
A szélsőséges időjárás már most több milliárd dollárnyi kárt okozott az Egyesült Államokban, az áradások pedig továbbra is veszélyeztetik az ország legfontosabb ipari, gazdasági és technológiai központjait.
Fotó: Gallo Images / Orbital Horizon / Copernicus Sentinel Data 2023
Az éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei azonban 2023-ban az ázsiai országok lesznek. Az XDI klímakockázat-elemző összeállította a száz legveszélyeztetettebb város és térség listáját, ahol Kína és India az élen vannak – meglepő módon azok az országok, amelyeknek az ipara a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben is kiemelt szerepű.
A legfejlettebb és globálisan legjelentősebb ázsiai gazdasági központok, mint Peking, Hongkong, Mumbai, Jakarta, Tajvan vagy Ho Si Minh-város, mind listavezetők, és itt okozhatja a legnagyobb károkat a szélsőséges időjárás.
A veszélyeztetett régiókban is hasonlóan túlreprezentáltak ezek a nemzetek, a kétszázból 114 térség Dél- és Délkelet-Ázsiában található. Igaz, az Egyesült Államok is hasonló helyzetben van, Florida, Kalifornia és Texas is a lista élén szerepel, de Belgium, Olaszország és Németország is bekerültek az első százba.
Az éghajlatváltozás egyre több nehézséget okoz a gazdasági és kulturális központokban, az XDI jelentése szerint pedig a befektetőknek is fel kell mérniük, hogy a lassú klímavédelmi lépések mellett megéri-e ezeken a területeken kockázatot vállalniuk.
Tavaly a és az ellátási láncok törékenysége néhány tényező megváltozásával a felszínre került – a klímaváltozás ennél sokkal nagyobb hatással lesz a nemzetközi gazdaságra.
