Az idei első negyedévben 774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest – hívta fel rá a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank első háromhavi adatai alapján.
A fizetési mérleg javulásában a legnagyobb szerepet a külkereskedelmi deficit alakulása játszotta, ami 835 millió euróra mérséklődött az egy évvel ezelőtti 2,769 milliárdos deficithez képest. Az elemző szerint áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, ami hozzájárult az csökkenéséhez. Tavaly három olyan hónap is volt, amikor az egymilliárd eurót meghaladta a külkereskedelmi hiánya, sőt, augusztusban, amikor 350 euróig kúszott a holland tőzsdén a gáz ára, a 1,5 milliárdot is elérte, ez pedig a forint árfolyamára is csapást mért.
A mostani hír azért fontos a magyar gazdaságnak, mert lényegében a folyó fizetési mérleg felborulására vezethető vissza a hazai fizetőeszköz leértékelődése, és a piaci stabilitás megingása, ami miatt 2022 októberében a Magyar Nemzeti Banknak újra kellett indítana a korábban lezárt kamatemelési ciklust. Ez a javulás pedig a következő hónapokra is biztosítja, hogy folytassa a jegybank a normalizációt.
Tavaly 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1-ről, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárdra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról 6,1-re.
Suppan szerint a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozó-árak miatt, aminek a hatására a cserearányjavulás 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt.
A visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergia-termelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet
– vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy az átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső leépülése. Az idén 4-4,3, jövőre pedig 2-2,5 milliárd euró hiányra számít folyó fizetési mérlegben.
Erős Pistát reggelizett a forintAz éves csúcs közelében a magyar fizetőeszköz árfolyama. |
