Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első fél évében, az első felmérés idején volt.
A cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a fenntartható működést nem lehet csak a költségek szempontjából vizsgálni, azt értékalapon kell megítélni.
A gazdasági nehézségek minden bizonnyal késedelmet okoznak a fenntarthatósági programokban, bár épp ezek hatására még inkább szükség lesz a fenntartható, megújuló energiaforrások használatára.
A nagyvállalatok a stratégiára összpontosítanak
Sem ágazati szempontból, sem regionális szinten nincsenek jelentős eltérések, bár a fél évvel korábbi, kedvező nyugat-magyarországi adatok (43 pont) most visszasimultak a többi régió átlagához (38 pont). Egyértelműen az látszik, hogy a 4 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégek jóval nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és jobban teljesítenek, mint a kisebbek. A hozzáállásuk, az aktivitásuk egyre nő, fenntarthatósági stratégiát is egyre többen készítenek (44 százalékról 54-re nőtt az arányuk), és leginkább független szakértőkkel auditáltatják méréseik eredményét. „A nagyvállalatok a stratégiára összpontosítanak” – mondta Suba Levente, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeket a cégeket az európai uniós szabályok is a karbonsemlegesség irányába szorítják, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.
Lassan kötelező lesz a fenntarthatósági stratégia készítése
Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot arra, hogy az EU-ban az 500 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató, illetve a tőzsdén jegyzett vállalatok, továbbá egyes pénzintézeti csoportok kötelesek legyenek fenntarthatósági jelentést készíteni. A javaslat elfogadása várat magára, de csupán idő kérdése, és életbe lép. Mivel az értéklánc minden pontján szereplő szén-dioxid-kibocsátás beszámít az éves jelentés mutatóiba, várhatóan a nagy cégek beszállítói megkezdik a dinamikus alkalmazkodást, mert a nagyvállalatok ezt meg fogják tőlük követelni.
Karbonsemlegesség: teher vagy lehetőség?
Számottevően nőtt (34 százalékról 53-ra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek többé-kevésbé érintettnek tekintik magukat a karbonsemlegességi törekvések terén. Jelentősen, az egy évvel ezelőtti szintre, 57 százalékra emelkedett azon vállalkozások részaránya, amelyek tudták, hogy a teljes karbonsemlegesség elérése az EU célkitűzése ezen a téren. Félévente folyamatosan (24 százalékról 16, majd 13 százalékra) csökken azon cégvezetők hányada, akik nem hallottak még erről a célkitűzésről. Ennek ellenére
a karbonsemlegességre inkább nehézségként, mintsem lehetőségként tekintenek.
Attól tartanak, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében kénytelenek többet beruházni, csökken a nyereségességük.
A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat az inflációs környezet és a gazdasági visszaesés felerősíti” – mutatott rá Suba Levente, aki szerint a források hiánya odavezethet, hogy a környezeti lábnyom csökkentésére irányuló tevékenységek egyre erőtlenebbek lesznek.
Mindössze néhány hétköznapibbnak tekinthető művelet erősödött fel: így például szinte minden vállalat szelektíven gyűjti a hulladékot (a megkérdezett cégek 93 százaléka), visszafogták a papírfelhasználásukat (88 százalék), illetve csökkentették az energiafelhasználásukat (a fél évvel ezelőtti 77 százalék helyett immár 86). A cégek jelentős része (az egy évvel ezelőtti 76 százalék helyett immár 81) energiatakarékosabbra cserélte a gépeit, a berendezéseit és az informatikai eszközeit.
Nagyjából minden második vállalat hőszigetelte az ingatlanjait,
illetve használ megújuló energiaforrásokat (az egy évvel ezelőtti 41 százalék helyett immár 50).
A cégek továbbra is alacsony arányban (átlagosan 1,4 százalékban) vásárolnak zöldenergiát.
A K&H fenntarthatósági vezetője szerint a stratégiai gondolkodás, a környezeti lábnyom mérése és auditálása, fenntarthatósági jelentés összeállítása főleg a nagyvállalatokra jellemző. A közepes és kisebb cégek ezen a területen is a konjunktúrával együtt mozognak, vagyis most éppen nem jut sem pénzük, sem energiájuk erre a kulcsfontosságú kérdésre. A kisebb és közepes vállalatok – a nagyokkal együtt – minden korábbinál jobban érdeklődnek a társadalmi felelősségvállalás (CSR) iránt. Igaz, ez az a tevékenység, amely a munkaerő-megtartásban is fontos és kevesebb költséggel is megoldható, mint a zöldátállás.
