Nem a HIMARS-rakéták ügye az első, amelyben az amerikai kormány megpróbál az adott – politikai – konfliktustól teljesen független területen nyomást gyakorolni Magyarországra: korábban jóval fajsúlyosabb ügyben is a diplomáciai és gazdasági erőfitogtatás eszközét választotta az Egyesült Államok, ha a magyar kormány nem teljesítette kérését.
Fotó: Shutterstock
Mint megírtuk, a The Washington Post állítása szerint a magyar kormány több HIMARS-t akart vásárolni, de az üzlet végül kútba esett, mert egy amerikai szenátor blokkolta arra hivatkozva, hogy Magyarország egyelőre nem hagyta jóvá a svéd NATO-csatlakozást. A Honvédelmi Minisztérium úgy reagált, az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS-rakétarendszerekre vonatkozóan 2022. márciusi határidővel.
Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette, és nem is áll szándékában HIMARS-rakétarendszert vásárolni.
Miért nem állapodott meg az Egyesült Államok Magyarországgal?
Ennél sokkal durvább reakció érkezett a globális magyar vétójakor: az amerikaiak felmondták a Magyarországgal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. A január 1-jétől érvényes döntés következetlenségéről mindent elárul, hogy hasonlót korábban egyetlen komolyabb gazdasági potenciállal rendelkező országgal szemben sem léptek meg.
Varga Mihály pénzügyminisztert mindenesetre nem lepte meg a döntés: Janet Yellen telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján a globális minimumadóval kapcsolatban, de a tárcavezető arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges – ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják.
A Világgazdaság megkeresésére az Amerikai Kereskedelmi Kamara azt írta, tudomásuk szerint nincsenek érdemi tárgyalások, legfeljebb tapogatózó egyeztetések a felek között, de úgy látják,
ez leginkább politikai akarat kérdése, mert gazdasági szempontból mindkét félnek elemi érdeke lenne az érvényes adóegyezmény.
Pedig azóta a magyar kormány jóváhagyta a hazánk számára végül kedvezőbb feltételekkel bevezetendő globális minimumadót, de az amerikaiak nem változtattak elhatározásukon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolója szerint az amerikai vezetők indoka mindössze annyi volt a döntésre, hogy „csak”.
A republikánusok újra megegyeznének Magyarországgal
A Joe Biden-adminisztráció keménykedése egyébként a tengerentúlon is kiverte a biztosítékot, a Szenátus adózási ügyekért is felelős bizottságainak republikánus tagjai közös levelet fogalmaztak meg Janet Yellennek, amiért nem egyeztettek velük az ügyben, és diplomáciai zsarolásként használják az adóalkut. A 2024-es amerikai választásokra készülő republikánusok megígérték, hatalomra jutásuk esetén visszaállítják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
És akkor ezek csupán az elmúlt hónapok gazdasági vonatkozásai, azokat az eseményeket és kijelentéseket hosszan lehetne sorolni, amikor politikai ügyben csaptak össze a felek. Például:
- David Pressman nagykövet írt egy véleménycikket a Politicóban arról, hogy a magyar kormány az orosz propagandát fújja,
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre közölte, hogy a diplomata véleménye érdektelen,
- Orbán Viktor ezt azzal toldotta meg, hogy szerinte Amerika az orosz–ukrán háborúbeli részvételbe présel minket,
- Pressman viszontválaszában ismét orosz propagandával vádolta a magyar felet.
A svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásának ügye egyébként még a nyáron lezárulhat, legalábbis erre enged következtetni, hogy a törvényjavaslat helyet kapott az Országgyűlés 2023. évi június–július havi üléstervében.
