Az előző negyedévhez képest csökkent, míg az előző év hasonló időszakához képest nőtt az elektronikus fizetések forgalma és összege a Magyar Nemzeti Bank friss pénzforgalmi elemzése szerint – olvasható az OTP Bank közleményében.
A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlások száma az október–decemberi időszakhoz képest alig 5 százalékkal csökkent az év első három hónapjában, míg a 2022-es év azonos időszakához képest 17 százalékkal növekedett.
A vásárlások összértéke az előző évi adatokkal összevetve harmadával nőtt január és március között, a megelőző negyedévvel összevetve pedig a tranzakciók számával megegyezően változott (mínusz 4,8 százalék).
A tavalyi második fél évben tapasztalt stagnálást követően a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra ismét növekedésnek indult. A fizikai elfogadóhelyek száma egy negyedév alatt 4,5 százalékkal bővült, és ismét elérte az egy évvel korábbi értéket. Az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma éves és negyedéves összehasonlításban is majdnem 6 százalékkal emelkedett, és március végére 23 készülék híján elérte a 243 ezer darabot.
„Az első negyedév piaci adatai alátámasztják, hogy a megváltozott gazdasági környezet ellenére is kitartottak a kereskedők és a vásárlók is az elektronikus fizetési megoldások mellett. Továbbra sem látszik olyan körülmény, amely 2023-ban drasztikus változást okozna a piacon, várakozásunk, hogy az új vállalkozások megjelenésével az organikus növekedés folytatódni fog az elfogadói oldalon” – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM-menedzsment vezetője.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy bármennyire kényelmes a készpénzmentes fizetés, a bankjegyek és érmék iránti igény nem szűnt meg, és a készpénzhasználattal kapcsolatos járványügyi félelmek elmúltával – és persze a fizikai üzletek újranyitásával párhuzamosan – tavaly ismét felpörögtek a bankóprések, aminek következtében a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárd forintot.
