Rendkívüli: a kormány eltörölheti a drága rezsiszerződéseket – de csak egy feltétellel

Azt javasoljuk a kormánynak, hogy tekintse át a fix áron kötött céges energiaszerződéseket és teremtsen olyan helyzetet, hogy automatikusan csökkenjenek az ezekben szereplő árak – erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a Világgazdaságnak.

Parragh László leszögezte, hogy az MKIK kezdeményezése a kis- és közepes vállalatok körére vonatkozik, amik 2022 nyár végén és ősz elején az energiakrízis csúcsán kiszolgáltatottak lettek az akkorra csúcsosodó energiakrízisnek, valamint sok esetben az energiaszolgáltatóknak. „Egyik pillanatról a másikra önhibájukon kívül kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Sokáig ajánlatot se kaptak, aztán amikor mégis, brutális árakon szerződhettek az áramra és a gázra. Ha nem írják alá, akkor megszűnt volna a tevékenységük” – magyarázta az akkor helyzetet Parragh László. Szerinte a nagyobb társaságoknak annyival könnyebb volt, hogy jobb kondíciókkal néztek szembe a kialakult helyzettel és rendelkezésükre álltak kapacitások az energiavásárlásaik átgondolt megtervezéséhez, ez azonban a kisebb vállalkozásoknál nem adott.

Milyen előnnyel járna, ha kormány megszüntetné a drága rezsiszerződéseket?

Fontos látni, hogy mindez nem csupán a kkv-k működését könnyítené meg. Az MKIK javaslata ugyanis az, hogy a keletkezett költségcsökkenést építsék be az áraikba és adják tovább a fogyasztóknak.

„Összefogást és együttműködést javaslunk a gazdaság szereplőinek, aminek a társadalom is haszonélvezője lesz. Ennek a hatékonyságának az ellenőrzését és monitorozását a kamara magára vállalja. Szabadítsuk ki a cégeket a rossz rezsiszerződéseikből, de cserében azt kérjük, hogy a felszabadult pénzeket forgassák vissza a gazdaságba” – fogalmazott az MKIK elnöke.

Amennyiben elmaradna a kormányzati segítség a fix áras energiaszerződéseknél, az konzerválna egy csapdahelyzetet. A cégek túlélnék, de továbbra is versenyhátrányt szenvednének el a nemzetközi pozícióikban. A magas energiaárakat ugyanis beépítették a termelési költségeikbe – ami végső soron a fogyasztói árakat is feltornászta –, csakhogy a nemzetközi piacokon más ütemben drágult az energia, amit ha nem követ le a szerződésük, az versenyhátrányt teremt számukra. Ez a folyamat pedig összességében a magyar gazdaság növekedési esélyeit is jó eséllyel rontja.

Hogyan számolhatja fel a fix áras energiaszerződéseket a kormány?

A kormány alapvetően jogszabállyal nyúlhat bele ezekbe a megállapodásokba. Ez kényes kérdés, mivel a jogbiztonsági és jogállami követelmények nem sérülhetnek. Ugyanakkor a veszélyhelyzeti jogrend biztosíthatja a szükséges jogi mozgásteret, ráadásul azt is érdemes hozzátenni, hogy az energiaszolgáltatók nagyobb részben állami tulajdonban vannak. Így aztán kormányzati döntés kérdése, hogy ezek a társaságok gazdálkodásuk rovására milyen lépéseket hajlandók bevállalni az érintetti kör támogatására.

Mindenesetre a jogszabályi háttér teljesülésével egy a méretét tekintve meghatározott céges körnek automatikusan, külön kérelem benyújtása nélkül csökkenne a rezsije. Attól függően, hogy hogyan szól a konkrét szabályozás, ez nagyságrendileg több tíz ezer vállalkozást is érinthet. Alapvetően három módszer képzelhető el:

   • egyrészt – és ez a legvalószínűbb – azt vennék alapul, hogy a teljes működési költségen belül az energiaköltség milyen aránnyal van jelen. Meghúznának egy százalékos határt, ami fölött életbe lépne a kormányzati beavatkozás. 
   • Másrészt mérlegelhetik, hogy a kormányzati segítség bizonyos éves energiaszükséglet fölött járna, de ez kevéssé lenne versenypárti.
   • Harmadrészt ezeket kombinálva is megszülethet a jogszabály, akár ágazati/iparági kikötésekkel, tehát például csak a pékségeket támogatva.

Milyen energiaszerződésekre vonatkozna a kormányzati segítség?

A program kifejezetten a fix áras energiaszerződésekre vonatkozna, elsődlegesen az áramra. Azért erre, mert itt látszik tömeges probléma, illetve szignifikáns eltérés a jelenlegi és a tavaly megkötött megállapodások árszintje között. A gáznál ugyancsak támadhatnak nehézségek, de ennek a nagyságrendje kisebb. A kamara azt indítványozza, hogy ezt egy csomagban az árammal vagy egy későbbi lépésben szintén rendezni kell. „Az áramot muszáj megcsinálni, a gáznál pedig megfontolásra javasoljuk” – húzta alá Parragh László.

Mikor születhet meg a kormány döntése a fix áras energiaszerződésekről?

Az MKIK február óta egyeztet a témában a kormánnyal, folyamatosan továbbította a területi kamaráktól hozzá beérkező céges panaszokat, felvetéseket és javaslatokat az illetékeseknek. A szervezet elnöke szerint mostanra jutott el a folyamat arra a szintre, ami megoldást jelenthet. Hangsúlyozta, hogy a hivatalos kormánydöntés még nem született meg, de szerinte az MKIK javaslata fogadókészségre talál, és 

„Ha tavaly decemberben állunk elő a problémával, csak jósolhattunk volna. Most viszont már reálfolyamatokat tudunk felmutatni, tehát a döntés alapjai adottak. Meg lehet lépni, hogy a rossz szerződésbe ragadt vállalkozásokat kiszedjük belőle és egy kedvezőbb piaci kondíciókat biztosítsunk számukra” – hívta fel a figyelmet.

Milyen feltétellel törölhetik el a fix szerződéseket?

Parragh László ugyanakkor azt is jelezte, hogy szükségesnek látnak egy feltételt támasztani a kormányzati segítséghez. Szerinte ugyanis kettős probléma állt elő: egyrészt az energiaszámlákat most kell kifizetni, másrészt el kell érni, hogy ezek a magas számlák ne épüljenek be hosszú távon a működésünkbe, versenyhátrányt okozva számunkra. Ehhez olyan beruházások kellenek, amelyek olcsóbb és hatékonyabb energiagazdálkodást tesznek lehetővé. „Mentsük, aki bajban van, de azzal a kitétellel, hogy a régi energiastruktúra nem maradhat. A cégek mentőövet kapnak és állami segítséget ahhoz, hogy olcsóbb energiamixük legyen. Ehhez a maguk erőfeszítéseit és erőforrásait is be kell tenniük, hogy hosszú távon az energiakitettségük jelentősen mérséklődjön” – érvelt.