„A szankciós infláció mértéke már ötödével csökkent a januári tetőzéshez képest, tavaly szeptember óta pedig a mostani a legkedvezőbb adat” – emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tárca pénteki közleményében. „A hazai bankok számára ez az adat azonban még túl magas ahhoz, hogy érezzék az inflációs, majd ahhoz kapcsolódóan a várhatóan lassan változó kamatkörnyezet biztonságát” – vélik a pénzügyi szakértők. A piacokat tehát változatlanul az óvatosság jellemzi.
A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk
– jelezte az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Nagy János úgy ítéli meg, a dezinflációt egyelőre segítheti a meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt viszont már jelentősebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében, s így a Magyar Nemzeti Bank kamatpályájában is.
A vállalkozásokon az érdemi jegybanki kamatlazítás segít majd
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások általában 1-4 százalékos kamatprémiummal kapják a piaci hiteleket. A rövid lejáratúakat a BUBOR-hoz (az a kamatláb, amelyen a kereskedelmi bankok egymásnak hitelt adnak rövid futamidőre), a hosszabb futamidejű, fix kamatozású forrásokat a BIRS-hez (az a kamatláb, amely mellett a kereskedelmi bankok egymásnak éven túli hiteleket nyújtanak) kötik. „Ezek érdemben azonban csak akkor változnak majd, amikor a jegybank is látványosabban lazít a kamatfeltételeken. Erről várhatóan csak ősztől lehet szó, tehát a 20,1 százalékos ez esetben még semmit nem jelent, csupán kedvező irányba mutat” – fejtette ki kérdésünkre Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője.
Maradnak tehát az élvonalban továbbra is a kedvezményes hitelek: a Széchenyi-kártya program és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram.
„Továbbá elképzelhető, hogy növekszik, de legalábbis folytatódik az utóbbi időben egyre népszerűbb euróalapú vállalkozási hitelek igénylése, amely azonban a forint meglehetősen változékony árfolyama miatt kiszámíthatatlan” – mutatott rá a pénzügyi elemző. A vállalkozói betétekkel kapcsolatosan pedig hozzátette: amely cég 300 milliárd forint körüli árbevételt produkál, és jól feltöltötte a számláját, akár magasabb kamatot is kaphat a bankjától. Ez kétoldalú megállapodáson múlik, de nem a meglehetősen lassan olvadó infláció miatt.
A lakossági kamatok nincsenek összenőve az inflációval
A lakossági piaci hitelek – főként a lakáshitelek és a személyi kölcsönök – kamatai sokkal kevésbé vannak összekötve, vagyis direkt kapcsolatban az inflációval, mint azt a legtöbben gondolnánk. A legtöbb ma felvehető hitelnek 5, de inkább 10-15-20 vagy a teljes évre fixált kamata van, és ezeknek a forrásköltségénél a BIRS mutatókat kell figyelembe venni. Valamint a végső kamat kiszámításánál fontos a banki kamatra rakódó marzs, ami azt is tartalmazza, hogy milyen adminisztrációs és egyéb költségei vannak a konstrukciónak, illetve mennyi a bedőlt hitelek aránya.
A bankok költségei az inflációval arányosan növekednek, sőt, a magas energiaárak, illetve az utóbbi évek felpörgetett informatikai fejlesztéseihez szükséges munkaerő ellenértéke még inkább megugrott az utóbbi években.
Emiatt a bankok a bankszámlák költségeit a meglévő ügyfeleknek évente egyszer emelhetik az előző évi infláció mértékével, amit számos bank meg is tett
– mutatott rá Gergely Péter, a Biztos Döntés alapítója, pénzügyi szakértője.
A hiteleknél viszont van egyfajta hitelezési kényszer a bankokon: a körülbelül egyharmadára zsugorodó lakáshitelpiacon így éles verseny alakult ki a szereplők között. „Emiatt a kamatokat relatív alacsonyan tartják (főleg ha az inflációhoz vagy a 15 százalék feletti állampapírkamatokhoz viszonyítjuk), és ahogy tudják, ezeket csökkentik is. Ám hiába csökkent a BIRS értéke év eleje óta 5 éves távnál például 11,09-ról 7,86 százalékra, vagy 10 éves távon 9,60-ról 7,10 százalékra, ezzel nem arányos a banki hitelek kamatcsökkenése. Egyrészt a különadók miatt, másrészt azért, mert a bankoknak jelentős extra kiadásaik vannak a többszörösen meghosszabbított árfolyamstop miatt is” – hangsúlyozta kérdésünkre Gergely Péter.
Az állami programoknak nagy hatásuk van a hitelpiacra
Szakértők szerint részben ennek is köszönhető, hogy a bedőlt vagy problémás (90 napnál hosszabb ideje, a bruttó összegénél nagyobb tartozású) hitelek aránya meglepően alacsony, de ez változhat majd a kamatstop kivezetésétől vagy végétől függően. Erre is tartalékolhatnak majd a bankok, vagy akár emiatt nem vágják olyan bátran a hitelek kamatait, mint egyébként tehetnék.
A Biztos Döntés alapítója szerint várható a hitelkamatok csökkenése, de lakáshiteleknél az áhított 5-6 százalékos kamatszintet jó eséllyel csak jövő évben érjük el.
Banki szakértők úgy vélik, ez az a szint, ahol újra beindul majd a lakáshitelezés.
Ettől függetlenül az állami hitelprogramoknak nagy hatásuk van a lakossági hitelpiacra. Így például a városi idén év végéig tartó elérhetősége fontos lehet, mert sok előrehozott lakásvásárlást okozhat. „Azt még nem tudjuk, hogy milyen lakásvásárláshoz kapcsolódó támogatások lépnek a helyébe, ezen több múlik majd, mint az infláció direkt hatásán. Viszont a kormány minél tovább vár ezekkel, bizonyos szempontból annál reálisabban tudja majd belőni a lehetséges támogatás mértékét, mert év végével az árfolyam, a költségvetési hiány, az infláció mértéke már ismert lesz, és ha ezek jól alakulnak, akkor akár gálánsabb új lakástámogatások is jöhetnek” – összegezte Gergely Péter.
