A bő három évtizede bekövetkezett „vállalkozói boom” során alapított cégek tulajdonosai szinte kivétel nélkül férfiak voltak, ám a várakozások szerint hamarosan már fele-fele arányban ülhetnek női cégvezetők a döntéshozói székekbe. A női cégvezetőknekk azonban egészen más kihívásokkal, frusztrációkkal kell megküzdeniük, mint a férfiaknak.
A Pannon Egyetem és a Generációk Partnere által végzett országos kutatás szerint az utódok többsége vér szerinti rokonságban áll az előddel: 47 százalékuk a cégtulajdonos lánya, 42 százalékuk a fia, és csupán 11 százalékban jelenik meg távolabbi rokon, mint például sógor vagy az alapító veje.
Fotó: Shutterstock
Gondolhatnánk: ma már sem a vezetői pozíciókat tekintve, sem az utódlási folyamat lépései szempontjából nincs nagy különbség a lány és a fiú utód feladatai között. A generációváltás-szakértő szerint azonban igenis érdemes mélyebben foglalkozni a témával.
Pálos Ildikó szerint
merőben más típusú kihívásai, vélt vagy valós, tudatos vagy tudatalatti korlátai lehetnek egy női cégvezető utódnak, mint egy férfinak.
Így például dilemma lehet a nők számára, hogy lányként meg tudnak-e felelni az apjuk elvárásainak. Hogyan tud jó vezető, tulajdonos és egyben jó lány, feleség, anya lenni, és hogyan állítsa fel a fontossági sorrendet e szerepek között? „Sok nőben az is felmerül, hogy hátrányt jelent-e a partnerek, szakemberek számára a női mivoltuk, vagy hogyan egyeztessék a gyerekvállalást a vállalkozás átvételével” – magyarázta a szakértő.
Amikor már összenőtt a család és a cég
A generációváltásnak leginkább kitett ágazatok közé a a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar sorolható.
Fotó: Shutterstock
A Generációk Partnere szervezetfejlesztője szerint a családi vállalkozások esetében szinte lehetetlen szétválasztani a munkahelyi és a családi szálakat. A céges hétköznapok során a családtagok vezető-beosztott szerepben kialakult konfliktusai a vasárnapi ebédnél sokszor apa-gyerek szerepben folytatódnak.
Az anya ösztönös mediátorként igyekszik közvetíteni a családtagok között, amiben lassan, de biztosan teljesen felőrlődik.
Az anya ugyanis az, aki foggal-körömmel egyben akarja tartani a családot, stabil hátteret biztosítani a férjének – a cég vezetőjének –, és személyes kudarcként éli meg azokat a családon belüli konfliktusokat, amelyek esetében tehetetlen.
Nem könnyű a sok pörgés után a nyugalom a főnöknek
Pálos Ildikó tipikus negatív példát is hoz: „Van olyan ügyfelünk, ahol a három testvér házastársai már nem is vesznek részt a családi ebédeken, mert nem akarnak hétvégén is a hétköznapi feszültségben élni. Amikor végre sikerül átadnia a cégvezetőnek a stafétát, az pedig egy teljesen ismeretlen helyzetet hoz a házaspár számára.”
A miután a férj a cég helyett végre huzamosabban otthon tölti az idejét, a feleséggel „egymás agyára mennek”. Sok házaspár jön rá ilyenkor, hogy elhidegültek egymástól.
A szakember még egy fontos női szereplőre is felhívta a figyelmet a cégvezetők környezetéből: a menyekre, vagyis az utódok feleségeire. „Ők leginkább arról számolnak be, hogy férjükön túl nagy a nyomás és a megfelelési kényszer az apjuk felé. Úgy érzik, hogy egy klasszikus alkalmazotti viszonyhoz képest duplán kell bizonyítaniuk, aminek hatására még inkább háttérbe kerül a magánélet, a gyerekek és ők maguk.”
Sok a kihívás, nagy a felelősség
A Makronóm Intézet legfrissebb kutatása szerint minden harmadik társas vállalkozást és megközelítőleg minden negyedik munkavállalót érint ma Magyarországon a generációváltás kérdése. A várható tömeges cégátadások sikere a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt jelentőségű:
évente 0,3 százalékos GDP-növekményt jelentene a vállalati generációváltások sikeres megvalósulása.
A végre nem hajtott generációváltás így 10 éves időtávon mintegy 1617 milliárd forintnyi kumulált GDP-elmaradást okozhat.
A kormány ösztönzi a generációváltást a mezőgazdaságban isJúlius 1-jétől nem gyakorolható elővásárlási jog az első tíz hektár földjüket megszerző azon gazdákkal szemben, akik a föld fekvésétől számított húsz kilométeren belül helyben laknak vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkeznek. A fiatalok számára vonzóbb lehet a földművelői életpálya, ha azt látják, hogy könnyebben hozzájuthatnak az első 10 hektár földjükhöz, ráadásul a lakóhelyük közvetlen közelében. Az új jogszabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feltételeknek megfelelő adásvételi szerződést nem kell közzétenni, azaz a jóváhagyási eljárás befejezésére is hamarabb kerülhet sor. Ez lényeges adminisztratív terhet vesz le a gazdák válláról, és jócskán meggyorsíthatja a folyamatot akár a generációváltás során is. |
