BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok apró lépés, újabb intézkedések a drágulás megfékezésére

Holnaptól, azaz augusztus 1-jétől újabb, az infláció mérséklésére hozott kormányzati intézkedés lép életbe: 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke, és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is. Az év második felére prognosztizált javuló inflációs pályához – a szakértők szerint – ha nem is konkrétan kimutatható formában, de ez az intézkedés is biztosan hozzájárul.

A kormány a kötelező akciózással és az online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakult ki, az élelmiszerárak rohamosan csökkennek, így az infláció már év vége előtt egy számjegyűre lassulhat – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Emellett augusztustól a kötelező akciózás az alábbi termékfajtákkal egészül ki: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, 2,8 százalékos UHT-tej, tojás, étkezési burgonya, kivéve az újburgonya.

Van ok az optimizmusra

„Nem valószínű, hogy külön-külön tetten érhető majd a 15 százalékos akciók hatása a fogyasztói árindex mérséklődésében, de az intézkedéssel együtt (is) minőségében mindenképpen jóval kezelhetőbb a jelenlegi helyzet, mint a két évvel ezelőtti. Akkor ugyanis lényegesen több felhalmozott pénzük volt az embereknek – részint a koronavírus-járvány miatti elhalasztott fogyasztás miatt is –, most viszont visszaesett a fogyasztás, és ez mind az infláció ellen szól” – fejtette ki kérdésünkre az ING vezető elemzője. 

A július 1-jétől kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább tizenöt százalékra emelkedik.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

Virovácz Péter a jövő héten megjelenő július–júniusi infláció esetében akár nulla százalékot is elképzelhetőnek tart, amihez azonban elsősorban a globális dezinflációs folyamatok adnak táptalajt. Természetesen a hazai körülmények is kedvezően alakulnak – tette hozzá a vezető elemző. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májushoz képest júniusban több élelmiszer került kevesebbe: ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta fogyasztói ára 1,6 százalékkal mérséklődött. Továbbá májushoz képest a háztartási energia fogyasztói ára is lejjebb csúszott 2,1 százalékkal.

Szerencsénk van, hogy az egyre feljebb kúszó infláció nem váltott át vágtató tempóba.

„Ráadásul olyan termékeknél – az élelmiszereknél – produkált kiemelkedő mértéket az elmúlt időszakban a fogyasztói árak emelkedése, amelynek nem volt különösebben indokolható oka. Már-már a társadalmi felelősségtudat határát súrolta, hogy a piacra szállítók kihasználták ezt a helyzetet” – reagált megkeresésünkre Boros Imre közgazdász. Majd hozzátette: Az infláció év eleji tetőzése óta egyre jobb a helyzet, már vannak eredmények. A második fél évben pedig mindenki az eddigieknél gyorsabban javuló inflációs pályát vár. A szakember véleménye szerint a 15 százalékos akciók is mindenképpen segíthetik az infláció kordában tartását és fokozatos leszorítását. 

A korábbi árstopos termékek is érintettek

„A kormány döntése értelmében tehát a július 1-jétől kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedik. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi nyolc árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább két termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Ráadásul átmenetileg a fennmaradó hat termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Az idei második negyedévben még csak nagyon halvány derűlátást mutatott a K&H biztos jövő felmérése
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Halvány optimizmust jelez a K&H biztos jövő második negyedéves felmérése, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves korosztály tagjai milyen árváltozásokat tapasztaltak, és mire számítanak a jövőben. Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél. A friss eredmények szerint a válaszadók 92 százaléka érzi úgy, hogy számottevő az élelmiszer-drágulás, ez gyakorlatilag megegyezik az első negyedévben mért 94 százalékkal. 

Szerény mértékben javultak viszont az inflációs kilátások, a 30–59 évesek 78 százaléka számít további drágulásra az év végéig, ez egyértelműen kedvező irányú elmozdulás az előző negyedéves 87 százalékos szintről.

Miközben az élelmiszerek árában és az éttermi árakban a válaszadók döntő hányada érzékelt jelentős drágulást éves összevetésben, a lakhatási kiadások esetében némiképp kedvezőbb lett a helyzet. A második negyedévben a lakásfenntartási kiadásokat a megkérdezettek 60 százaléka mondta jóval magasabbnak az egy évvel korábbinál. 

Novemberre várja a K&H az egy számjegyű értéket

„Az eddig eltelt időszakot hátrahagyva halvány javulás látszik az infláció alakulását tekintve” – jelentette ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az éves infláció szerinte az év végére, talán már novemberben bekerülhet az egy számjegyű tartományba. Ez az előrejelzés, ha a mértékét tekintve nem is, de az irányát tekintve összhangban van a biztos jövő felmérés második negyedéves eredményével, amely szerint már kicsit kevesebben tartanak a tartós inflációs nyomástól – áll a K&H közleményében. 

Még egy apró adalék

Augusztustól nemcsak az élelmiszerek 15 százalékos akciózása, hanem a SZÉP-kártyát érintő kormányzati intézkedések is segítik a családokat és az infláció letörését. A kormány által nyújtott adókedvezménnyel a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel dolgozóik SZÉP-kártyáját, amelyet az év végéig élelmiszer-vásárlásra is fel lehet használni.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.