Messze nem ez a legtöbbet tárgyalt téma az egészségügy kapcsán, ám ettől még egyre fontosabb a digitalizáció, és csak még fontosabb lesz – vizsgálódtak már az ügyben a Semmelweis Egyetem mellett a legnagyobb könyvvizsgáló cégek is, az EY és a KPMG ráadásul felvetett néhány fontos kérdést az IT-fejlődésében.
Fotó: Shutterstock
A Semmelweis Egyetem koronavírus-járvány utáni és a Covid digitalizációra gyakorolt hatását vizsgáló felmérése szerint az orvosok nyitottak a változásokra, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, és a válaszadók 70 százaléka elképzelhetetlennek tartja a jövőt enélkül.
A betegek részéről az alábbiakra van a legnagyobb igény:
- e-mailes kommunikáció
- képek és leletek elektronikus megosztása
- online időpontfoglalás
- távkonzultáció
Pozitívumként a hatékonyságot, a kényelmet, az időspórolást emelték ki az orvosok,
a hátrányok között pedig azt, hogy a páciensek sokszor rosszul értelmezik a velük megosztott adatokat, némelyikük rosszul kezeli a digitális eszközöket, illetve növekszik a félreértések lehetősége az orvos-beteg kapcsolatban.
Azt gyorsan rögzítette az EY is, hogy ha nem is öles léptekkel, de azért halad a digitalizáció a magyar egészségügyben, továbbá a régióban és a földrészen is, Közép- és Kelet-Európában 2025-ig évi átlagban 8, Nyugat-Európában 10 százalékkal növekednek majd az informatikai kiadások.
Természetesen pont ezek a költségek jelentik az egyik legnagyobb akadályt a digitális fejlődésben, a másik buktató az emberek nyitottsága vagy sokkal inkább a zárkózottsága, akár az orvosokról, akár a betegekről van szó.
Mennyire nő az igény és az adatmennyiség?
Összesen 6000 páciens és 530 doktor bevonásával kutattak is tavalyelőtt az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Ausztráliában. Világosan kirajzolódott a digitalizáció térnyerése: az orvosok 64 százaléka látta a digitális technológiák megjelenését az orvos-beteg kapcsolatokban, míg a betegek fele vélte az okostelefont az egészségügyhöz kapcsolódó ügyek intézésének elsődleges kapujaként.
Az igény pedig nő, hiszen a mobilok és más digitális kapcsolattartó eszközök használatát egyre inkább preferálja a többi szereplő, a beteg mellett az orvos, a gyógyszerellátás és a kórház is, ami persze elképesztő adatmennyiség-növekedés, ugyanakkor technológiai és személyiségi jogi kérdéseket vet fel.
Az EY mérésre szerint 2018-ban 1218 exabyte-nyi egészségügyi adat keletkezett világszerte, ami százszor annyi, mint a 2000-es évekig az egész történelem során előállított adatmennyiség összesen.
Előrejelzések szerint 2025-re ez a szám várhatóan 10 481 exabyte lesz.
Zárójelentés a ChatGPT-vel?
A következő lépés, hogy ebből az irdatlan adatmennyiségből az eszközök fejlődésével minél több hasznos információt nyerjenek ki, amivel felgyorsulhatnak és akár pontosabbá is válhatnak az orvosi kutatások, vizsgálatok és műveletek. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, amely az EY megállapítása szerint tavalyelőtt még csak 4 százalékban volt jelen a személyes adatok biztonságát támogató technológiákban, az idei évre azonban már 40 százalékra jósolták a vonatkozó értéket.
Fotó: Jacob Lund
A bővülés jelentős előrelépést eredményezhet olyan új technológiák elterjedésében, mint a mesterséges intelligencia, a a prediktív analitika, az eszközök összekapcsolása (IoT) és az 5G-hálózatok.
A zárójelentések megírásában kifejezetten hasznos eszköz a ChatGPT, amely persze segítség a kutatásban, az oktatásban és programozásban is
– mondta Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója a 2. Digital Health Essential egészségügyi konferencián. Ugyanitt Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megjegyezte, hogy a magyar egészségpolitika fókuszába csak egy-két évvel ezelőtt került a betegadatok fontossága, ám igazodva a kor kihívásaihoz ma már minden ekörül forog a költségvetés tervezésétől a betegellátásig.
Hol lenne a legnagyobb szükség a digitalizációra?
Persze az egészségügyön belül lehetetlen és nem is cél teljességgel automatizálni a folyamatokat, ugyanakkor a KPMG rámutatott, hogy sokan direkt kerülik a digitális megoldásokat, és a személyes interakciót részesítik előnyben minden teendőnél. Ráadásul ezen kör semmilyen érdemi összefüggést nem mutat a fő statisztikai tulajdonságokkal, mint az életkor, a jövedelem vagy az iskolázottság. Magyarul az összes társadalmi csoportban vannak a digitalizációnak ellenállók, függetlenül a technológiai lehetőségektől – ám utóbbiak is kritikusak.
Nehéz ugyanis digitális fejlesztést végrehajtani olyan területeken, ahol a felhasználóknak, pácienseknek nincs megfelelő internetkapcsolatuk, készülékük vagy éppen tudásuk ezek használatához.
Fotó: Keller Mátyás
A KPMG összegzése szerint fonák módon pont ott van a legnagyobb szükség a digitalizációra, ahol a leginkább korlátozott a hozzáférés a digitális megoldásokhoz, és ahol a digitális felkészültség a legalacsonyabb szinten áll: „Az elvárás felértékelődik ott, ahol üres a háziorvosi praxisok egy része, ezért a betegeknek másik településre kell utazniuk személyes orvosi konzultációra. Az üres praxisok pedig sajnálatos módon éppen a leszakadt, leszakadóban levő vagy éppen elvándorlástól sújtott régiókban a leggyakoribbak.”
Viszont a koronavírus-járvány és az ennek örvén megismert, azóta kibővített funkciójú
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér nagyon jól vizsgázott – olyanokat is bevont a használatába, akik előtte a digitalizáció perifériáján mozogtak –, és belépőnek tűnik a digitalizálódó egészségügybe.
Aztán jöhetnek az egyelőre nem egységes következő lépések az egyszerűsített adatfelvétellel kezdve, a beszkennelt ambuláns laptól és az ügyfélkapun át történő konzultáción át a mesterséges intelligenciával működő távdiagnosztikáig, a távolból végzett műtétekig.
