Csúcson a magyarországi beruházásösztönzés – óriási a külföldi befektetők érdeklődése a magyar gazdaság iránt

Magyarország az egyik legfontosabb befektetési helyszínként vesz rész az idei Expo Realon, a világ egyik legrangosabb ingatlanos seregszemléjén – derült ki a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a fő kiállító, a Liget Budapest Projekt zártkörű sajtótájékoztatóján a Néprajzi Múzeum Liget Budapest Látogató Központjában. 

Mi az az Expo Real?

A fővárosit is meghaladó volumenű vidéki fejlesztésekkel, ipari ingatlanokkal és prémiumirodákkal szerepel a kiállítók élvonalában Magyarország a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztési szakkiállításán, a 25. müncheni Expo Realon október 4–6. között, amelyen 75 országból több mint 2 ezer kiállító és majd 40 ezer döntéshozó jelenik meg. A Magyarország–Budapest-stand fókuszában a főváros mellett Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa és Szolnok fejlesztéseit, gazdasági környezetét is megismerhetik a hazánk befektetési lehetőségei iránt évről évre növekvő érdeklődést mutató nemzetközi befektetők. A középpontban idén a globálisan is lendületesen fejlődő területek állnak: 

• az ipari ingatlanok piaca, 
• a logisztika és 
• az A kategóriás fenntartható irodafejlesztések. 

A standot közösen alakította ki a HIPA az IFK-vel és a Liget Budapest Projekt, a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE szakmai támogatásával. 

Rekordot döntenek a hazánkba érkező tőkebefektetések

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy mivel a Magyarországra érkező tőkebefektetések a tavalyi után idén is rekordot döntenek, ez egyrészt kiemelt figyelmet vonz hazánkra, másrészt jó lehetőség a professzionális ingatlanfejlesztők számára is. Bár az utóbbiak lendületét a globálisan és itthon is lassuló gazdasági teljesítmény megtorpanásra késztette, az itthoni befektetési potenciál iránti nemzetközi érdeklődés fenntartása fontos feladat, így 2023 jó megalapozó éve lehet a 2024-es újbóli dinamikus bővülésnek. Takács kiemelte azt is, hogy az idén először a vidéki fejlesztések meghaladják a fővárosiakat, ami ugyan elsősorban a budapesti ingatlanprojektek elmaradásával magyarázható, de közben egy egészségesebb eloszlást is mutat.

A legnagyobb beruházásokat az autóipar adta

Tekintettel arra, hogy az autóipar és különösen az elektromos autózás vonatkozásában érkeztek a legnagyobb volumenű beruházások, amelyek a vidéki vagy regionális ipari központokra fókuszálnak, ezért egyre nagyobb az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt is – hangzott el. Ezzel is csökken Magyarország „vízfejűsége” az ingatlanberuházások területén, amire nagyon jó példa a 2023-as év, hiszen hat vármegyébe is érkezett olyan komolyabb befektetés, amely a következő évek erős növekedési motorja lehet. 

Rámutatott: újra az erősödés éve lehet a következő esztendő, amikor a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat, és a nemzetközi hangulat is javulhat. 

Ahhoz pedig, hogy a logisztikai piacon felerősödjön a kereslet, három tényező mindenképpen szükséges:

• az infláció mérséklődése, 
• a reálbérek újbóli növekedése, valamint
• a fogyasztás erősödése.

Hasít a vidék

A CBRE adatai alapján Takács Ernő ismertette, hogy az ipari ingatlanok összterülete országosan 4,8 millió négyzetméterre nőtt, ami 12 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest, míg Budapesten és környékén ez meghaladta a 3,3 millió négyzetmétert. Tervben van további csaknem 1,2 millió négyzetméter létesítése, amelyből már mintegy 580 ezer építés alatt is van. Az IFK elnöke kiemelte, hogy az elmúlt években vidéken is elkezdtek kialakulni ipari és logisztikai csomópontok, és felhívta a figyelmet az ezen a piacon jellemző trendre, az úgynevezett reshoring, illetve nearshoringra: a nyugati vállalatok Európába hozzák vissza a korábban Ázsiába telepített telephelyeket, vagy közelebb telepítik a gyártási kapacitásaikat a célpiacaikhoz. „Ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb nyertese Európában Magyarország.”  

Magyarország a Nyugat és a Kelet találkozási pontja

Joó István, a HIPA vezérigazgatója eközben arról számolt be, hogy továbbra is töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt. A Magyarország befektetésösztönzési történetében rekordnak számító tavalyi 6,5 milliárd euró beruházási volument idén már az év első fél évben sikerült túlszárnyalni. Megemlítette azt is, hogy amíg 2022-ben 92 működőtőke-beruházásról született pozitív döntés, 15 ezer új munkahely született és több tízezer maradt meg, addig idén már csaknem 12 ezer új állás jött létre – június végéig. 

Nemzetközi szempontból Magyarország a Nyugat és a Kelet találkozási pontja, hiszen ez az a helyszín, ahol a nagy német autógyártók és az ázsiai akkumulátorbeszállítók útjai keresztezi egymást. Tovább erősíti ezt az állítást az a tény, miszerint a világ tíz legnagyobb akkumulátoripari cégéből már öt jelen van hazánkban. 

Joó megjegyezte azt is, hogy Csehország mellett Magyarország büszkélkedhet a legkomplexebb gazdasági struktúrával. Példaként említette, hogy a Global Economic Diversification Index 2023 alapján hazánk a világon a kilencedi legdiverzifikáltabb gazdaságú állam, de az élen végeztünk a Site Selection Magazine régiós országokat befektetési szempontból értékelő rangsorában is, amelyben a HIPA a régió első befektetési ügynöksége lett. Ezenkívül adó-versenyképességben is az élen vagyunk, hetedik helyen állunk az OECD-országok között – sorolta, kiemelve, hogy mindez jó alapot biztosít az újabb fellendüléshez. 

Díjazták a Magyar Zene Házát

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a Liget Budapest Projekt keretében megvalósított kulturális fejlesztések vonzzák a nemzetközi befektetőket, mert a komplex kulturális terek, programok, kiegészülve a kortárs építészeti remekművekkel, a modern város új modelljét jelentik, és a jövő városainak élhetőségét teremtik meg. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a Magyar Zene Háza nyerte el a German Design Council által odaítélt Iconic Awardot, az egyik legfontosabb szakmai díjat.