Szakmai hátteret nyújt és közösséget teremt az MNB Oktatási Klub

Milyen céllal jött létre az MNB Oktatási és Tudományos Kör Egyesület?

Egyesületünk 2017-ben alakult. Célja, hogy az MNB és az akkori Pallas Athéné Alapítványok – ma a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) – által támogatott különféle oktatási programok résztvevői, valamint az ösztöndíjas hallgatók és oktatóik számára szakmai közösséget működtessen. Az MNB és a PADME sokféle programot patronál, ösztöndíjakat ad, több tucat egyetemmel áll kapcsolatban bel- és külföldön egyaránt. Valamennyiük számára kínál networking-lehetőséget az MNB Oktatási Klub. Jelenleg 1300 tagja van, javarészt egyetemisták, az alap-, mester- és doktori képzésekből egyaránt. Az oktatók és a professzorok mellett ott vannak az MNB saját munkavállalói is.

A mindennapok hogyan festenek?

Platformot teremtünk és feltételeket biztosítunk a közgazdászképzésben résztvevőknek a továbblépéshez is: ezek szakmai programok, képzések, szemináriumok, előadások, tanulmányi versenyek, utóbbiakhoz jó díjazás is jár. Többségüket az egyetemeken tartjuk, hogy közvetlen kapcsolatban lehessünk a hallgatókkal. Ez minket is segít alkalmazkodni a folyamatosan változó közeghez, így mindig aktuális és érdekes témákat kínálunk megvitatásra, feldolgozásra. Mint például a mostani 2022/23-es tanév legutolsó tanulmányi versenyén, ahol három, mindannyiunkat húsba vágóan érintő témát ajánlottunk a pályázaton indulóknak: a zöld növekedést; a klímaváltozást az agráriumban és az azonnali fizetési rendszert. Mindezek mellett az MNB és a PADME évente több, mint hétszáz ösztöndíjat ítél oda. Az MNB Kiválósági Ösztöndíj és a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj tíz hónapos időtávra havi nettó 50 ezer forint, és többször is elnyerhető. Az egyetemekkel közösen kerül meghirdetésre a tanév elején, novemberre van eredmény. A díjazottak a közgazdasági képzés legjobb 3 százalékát jelentik.

Persze attól még, hogy valaki tag, nem kötelező az aktivitás, szabadon válogathat a lehetőségekben, nemrég például az EFOTT-ra sorsoltunk ki néhány jegyet. Tagdíj sincs, bármikor be- és ki lehet lépni, az egyetlen feltétel, hogy az illető valamiképpen kapcsolódjon az MNB, illetve a PADME oktatási programjaihoz.

Miként illeszkedik mindez a hagyományos értelemben vett magyar oktatási rendszerhez?

A felsőoktatás minden szereplője tud rólunk, különböző rendezvényeken be is mutatjuk az általunk kínált aktivitásokat. A COVID-járvány idején, 2020 és 2022 között ez nehézségekbe ütközött, de online megoldásokkal akkor is jelen voltunk. Akad persze online eseményünk azóta is. Például a mexikói jegybank reálszektor-kutatásért felelős menedzsere, Alfonso Cebreros Mexikóvárosból jelentkezett be. Gyakorta előfordul, hogy neves külföldi professzorokat magyarországi tartózkodásuk során sikerül megnyerni egy-egy előadásra.

Mi az MNB Oktatási Klub legnagyobb sikere, a folyamatos működés?

Igen, nagy eredmény a folyamatos klubélet és az egyéb aktivitások. Kiemelt célunk, hogy hallgatóinkat abban is segítsük, hogy képesek legyenek minél jobb szakmai eredményeket elérni életpályájuk során. Például a különböző tanulmányi versenyeink is ehhez nyújtanak alapkészségeket, hiszen ennek során rengeteget lehet tanulni, például hatékonyan és hatásosan prezentálni, meggyőzően érvelni.

Melyik a fontosabb, hogy az MNB számára neveljenek ki fiatal és képzett leendő munkavállalókat, vagy pusztán a társadalmi felelősségvállalás?

Mind a kettő igaz. A legkiválóbbaknak az MNB megadja a lehetőséget, hogy gyakornokként/munkavállalóként bekerüljenek a körforgásba, ugyanakkor fontos a széles körű társadalmi felelősségvállalás:

Ahány felmérés, annyi eredmény – hogy állunk valójában a pénzügyi oktatással nemzetközileg?

Jó néhány programot ismerek a világból, a jegybankok oktatása például rendszerint masszív és kiterjedt. Az MNB-nek van a Pénzmúzeuma – az ilyen létesítmények 20-30 éve szerte a világban csak numizmatikai gyűjtemények voltak, azaz meg lehetett nézni az érméket, pénzjegyeket, valamint az ezeket előállító eszközöket. Viszont a legutóbbi évtizedben a hangsúly eltolódott, edukációs központokká váltak: akár már tizenéves korosztálytól biztosítják az alapvető pénzügyi ismeretrendszert. Mi magunk is rendszeresen szervezünk látogatásokat különböző hallgatói csoportok számára a Pénzmúzeumba. Az oktatás alapvetően a partneregyetemeken zajlik, viszont itt is rendezünk bankspecifikus előadásokat.

Szóba kerültek már a hazai diákok és a külföldi összevetés is. Mi újság a köztes sávval, a határon túli magyarsággal?

A PADME Alapítvány kiemelten támogatja a határon túli egyetemistákat, is ez az MNB Oktatási Klubnak szintén kiemelt vállalása! A magyar diákok jobb támogatása – nemcsak anyagilag, hanem a feltételeket tekintve is – minden égtáj felé igaz. Komárom, Beregszász, Kolozsvár, Nagyvárad, Csíkszereda, Délvidék: ahol van magyar nyelvű közgazdászképzés, ott jelen vagyunk. Fontos megteremteni számukra is ugyanazokat a lehetőségeket a szakmai fejlődésre, amelyek itthon is elérhetőek.

Az esetükben mi lenne az üdvözítő, ha a legjobbak csatlakoznának az MNB-hez, vagy pont ellenkezőleg, ha maradnának helyben, és ott alkalmaznák a szaktudásukat?

Remélem, hogy jellemzően maradnak, a határon túli közösségeknek is az a céljuk, hogy a helyi gazdasági, tudományos közéletben vegyenek részt. 

– ezt mindig hangsúlyozom a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj határon túli ünnepségein.

Mit hozhat a közeli és távolabbi jövő?

Szeretnénk dinamikusan növelni a tagságunkat, ezenkívül további cél, hogy a kiválósági ösztöndíjasoknak különböző szakmai programokat kínáljunk. Ha ezeket a hallgatókat hosszú távon is össze tudjuk fogni egy stabil alumniban, akkor ez rengeteg pozitív kohéziós erőt visz a gazdaságba is. Ráadásul, ha megtapasztalják, hogy támogatáson túl a szakmai alkotómunkájukat is fontosnak tartjuk, akkor ösztönözve érzik magukat, hogy többre vigyék életpályájuk során, legyen az egy startup alapítása, tudományos kutatómunka vagy részvétel a gazdaságpolitikai szakapparátusban.