Az önálló vagy lakótárssal megosztott albérletek mellett továbbra is a kollégiumok jelentik a legnépszerűbb szállásformát az egyetemistáknak – feltéve, hogy beférnek a jelentős számú, ám így sem elegendő férőhelyre a fővárosban.
Fotó: Shutterstock
A kollégiumok terén is leképeződik az általános helyzet a felsőoktatásban: a felvételiken a minőségi és mennyiségi összevetésben is éllovas Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnagyobb szereplő a fővárosban.
Mik az egyetemista élet költségei?
Már a normál felvételi eljárás ponthatárhirdetése után körbejártuk, hogy az egyetemisták költségeinek legnagyobb hányadát képző lakhatás mennyibe kerül Budapesten: a kollégiumok nyilvánvalóan az elszállóban lévő albérletárakkal szemben ajánlanak kedvelt alternatívát.
A kollégium és albérlet közül egyértelműen a kollégium éri meg jobban, akinek pedig nem jutott kollégiumi férőhely, többféle megoldás közül választhat
– tette hozzá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek, számítása szerint Budapesten bármely lakhatási megoldással havonta minimum 100-150 ezer forint kiadással kell számolnia egy egyetemistának.
Az intézményektől másfél hónapja kapott válaszok alapján kiderült, hogy számos tényező függvényében a fővárosban a havi kollégiumi díj 10 ezertől 55 ezerig terjed. Ez viszont csak az egyik kritikus faktor, a másik a férőhely, annál is inkább, mert nemcsak a gólyák laknak kollégiumokban, hanem felsőbb évfolyamosok is, sőt, a külföldről érkezett hallgatók, cserediákok is jelentkeznek ilyen elszállásolásra.
Budapesten körülbelül 10 ezerrel több kollégiumi férőhelyre lenne szükség a jelenlegi 14,4 ezer mellé.
A felvételiken a saját létszámrekordjait döntögető ELTE arról számolt be, hogy 11 szociális kollégiumában összesen 4446 magyar első- és felsőéves hallgató adta le pályázatát – a rendelkezésre álló 3644 férőhelyre.
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe
A felvételik legmagasabb pontszámát idén is szállító Corvinus többek között azt emelte ki, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a magyar kollégiumi jelentkezők aránya kismértékben csökkent, a külföldi hallgatók jelentkezési aránya ellenben nőtt, és az ő rendelkezésükre álló helyekre nagyjából 30 százalékos túljelentkezés mutatkozott, esetükben folyamatos a várólistáról történő feltöltés.
Egymilliárdos felújítás
Összesen 1085-en pályáztak a Corvinus kollégiumi helyeire: a jelentkező magyar hallgatók között a kollégiumi felvételi ponthatárral rangsoroltak. Ezt elsősorban a tanulmányi eredmény – gólyáknál a felvételi pontszám –, a lakóhely és az egyetem közötti távolság, valamint a szociális háttér befolyásolta.
A földrajzi elhelyezkedés és a kollégiumi díjak mind hatottak a hallgatók jelentkezési hajlandóságára, és alakították a kollégiumok közötti preferenciasorrendet.
A legnépszerűbb a Kinizsi Kollégium lett, itt alakult ki tehát a legmagasabb kollégiumi felvételi pontszám. Ugyanakkor minden elsőéves hallgató számára tudtak férőhelyet biztosítani a Tarkaréti Kollégiumban.
A Corvinus megjegyezte: 112-en igényeltek férőhelyet szakkollégiumi tagság keretein belül. Ezek olyan önszerveződő diákszervezetek, ahol lehetőség van részt venni az egyetemi tanulmányokat kiegészítő, kis létszámú kurzusokon, elmélyülni akár egyszerre több tudományterületben is, és tagjaik rendszerint együtt is laknak egy kollégiumi épületben.
Fotó: Shutterstock
A Semmelweis Egyetem kollégiumai ősszel hat telephelyen 1088 férőhellyel várják a hallgatókat, két lokáción ráadásul az elmúlt három évben több mint egymilliárd forint értékű, a hallgatók komfortját is növelő korszerűsítés történt. Az intézmény a helyek negyedét biztosítja az újonnan felvett hallgatóknak, így az elsősök rendelkezésére álló kapacitás a jelentkezők felének elegendő.
Ugyanakkor az egyetem felhívta a figyelmet:
a frissen felvettek sokszor meggondolják magukat, és inkább albérletbe vagy rokonokhoz költöznek, így a felszabaduló helyeket az intézmény felkínálja a várakozó diákoknak, ezzel decemberre megszűnik a várólista.
Máshol is tele vannak: a Budapesti Gazdasági Egyetem a 800 férőhelyes kapacitását teljes egészében feltöltötte, méghozzá másfél-kétszeres túljelentkezés mellett, és hasonló aránnyal dolgozott az Óbudai Egyetem is, amelynek a fővárosi kollégiumaiba 520 első évfolyamra felvett hallgató jelentkezett, közülük 375 főt tudtak elhelyezni, viszont Székesfehérváron minden elsősnek jutott kollégiumi férőhely, így ott 53 gólya költözhet be.
Mennyit keres a kollégiumon az egyetem?
Ami a pénzügyeket illeti: az ELTE közölte, hogy a kollégiumok üzemeltetésének három fő forrása van: a hallgatói térítési díjak, a normatív támogatás, valamint a kollégiumok hasznosításából származó egyéb bevételek. Hasonlóan reagált az Óbudai Egyetem is, amely szerint a bevételeit gyarapítja a kollégiumi normatíva, illetve a hallgatók által befizetett díj.
Fotó: Faludi Imre / MTI
A Corvinus megjegyezte: a díjak emelkedtek az elmúlt évhez képest, azonban még mindig az albérletpiaci árak alatt maradtak, továbbá ami őket illeti, jövő félévtől várhatóan a Ménesi Campus megnyitásával további 180 férőhellyel bővül majd a kollégiumi kapacitás.
A BGE válasza szerint a kollégiumi díjak a vonatkozó kormányrendelet szerinti mértékben nagyságrendileg 9 ezer–29 ezer között alakulnak, ami konzisztens a nyár közepi adatokkal. A Semmelweis Egyetem is utalt a kormányrendeletre, valamint a négyosztatú kategóriai bontásra: náluk mindegyik típusú férőhely megtalálható, kétharmaduk a legkedvezőbb árú kategóriába tartozik –
az intézmény bevétele éves szinten mintegy százmillió forint a kollégiumi díjakból.
