Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a gazdaság közeljövőbeli helyzetét, főleg a kamatkörnyezet hatásait elemezte a Világgazdaságnak, miután
Parragh László egyetértett azzal, hogy a kormány felismerte a tartós inflációs nyomás kockázatait, és számos intézkedéssel sikeresen beavatkozott az inflációs folyamat alakulásába.
Emlékeztetett arra, hogy az MKIK elsőként hívta fel a figyelmet az infláció veszélyeire. Megjegyezte, hogy már a koronavírus-járvány megjelenése előtt megindult a nyersanyagárak és energiaárak emelkedése, ezzel párhuzamosan szűkült a termelői kapacitás. A járvány hatására pedig megbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya, ami elfedte a folyamatot. A koronavírus után pedig az elhalasztott kereslet hirtelen megugró inflációs nyomást gerjesztett, a túlfűtött keresletet nem tudta a piac lekövetni, az orosz–ukrán háború és energiaársokk ezt még fokozta is. Az uniós szankciókkal az infláció emelkedése további támogatást kapott, aminek a tetőpontját 2023 első fél évében értük el.
Ezzel párhuzamosan a kormány számos inflációellenes lépéssel próbált operálni. Így a kormány bevezette az ársapkák rendszerét, a Gazdasági Versenyhivatal elindította az élelmiszer kereskedők áremeléseit kordában tartani hivatott árfigyelő rendszert, amelyek mind-mind az infláció letörését szolgálják.
Parragh László szerint itt lenne az ideje az alapkamat mérséklését is megkezdeni, hisz ezt követően, ezzel párhuzamosan elindulhatna a kamatkörnyezet normalizálódása, és a hitelezés beindulása is.
Az MKIK elnöke üdvözölte azt, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a Magyar Bankszövetség tárgyalásai eredményeként a hitelintézetek önkéntes kamatplafon bevezetését határozták el a saját hitelkihelyezéseik során.
Mindenesetre a vállalkozások már nagyon várják az alacsonyabb kamatkörnyezetet – mutatott rá Parragh László.
Az idén 21 éve alapított KAVOSZ Zrt.-t naponta mintegy 400-500 vállalkozó keresi fel, hogy tanácsot adjunk számára, milyen kedvezményes forráshoz tudna jutni egy-egy beruházásához, fejlesztéséhez, projektjéhez.
A Széchenyi Kártya Program különböző konstrukciói ugyanis a legkülönbözőbb hitelcélokra is kínálnak megoldást – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A kkv-k alapfelfogása, hogy a bankok túl nagyok, drágák, magas fedezet mellett és rengeteg adminisztrációval hitelezik a vállalkozásokat. A bankok viszont abból indulnak ki, hogy a cégek túl kicsik, túl sok munkával jár a velük való bánás, illetve alapvetően magas rizikójú a finanszírozásuk. A két fél közötti alapvető különbségeket kívánjuk feloldani annak érdekében, hogy megvalósulhassanak a hitelügyletek, hiszen mindkét oldal jelentős szereplője az ország gazdaságának – tette hozzá Krisán László. A KAVOSZ elsődleges feladata a két oldal egyensúlyba hozása. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a program mellé az állam biztosít garanciát, amellyel a bankok kockázata nagymértékben csökken, és szintén az állam által nyújtott kamattámogatással pedig a hitelek árazása csökken jelentősen – tette hozzá a vezérigazgató.
A KAVOSZ idén 55 ezer hitelkérelmet fogadott be eddig 2 ezer milliárd forint összegben, ebből 35 ezer darab igénylésre leszerződtünk, ezek mintegy 1200 milliárd forintra szólnak.
Az előző, 2022-es évben 80 ezer kérelmet fogadtunk be, amelyek 2900 milliárd forintra szóltak, a leszerződött állomány 55 ezer darab volt, ennek révén 1800 milliárd forint kedvezményes és fix kamatozású forrást kaptak a vállalkozások.
A vállalkozások felé érzett felelősségük és a maguknak kijelölt alapvető vállalkozásfejlesztési feladatok elérésének érdekében a piaci folyamatokat érzékelve a KAVOSZ és tulajdonosai, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
azon az úton haladnak, hogy a KAVOSZ által elért eredményeket a legmagasabb mértékben visszaforgassák a hazai vállalati szerkor érdekében létrehozott programok eredményeit
akár vállalkozásfejlesztési és pénzügyi programok, akár versenyképességet javító vagy edukációs projektek létrehozása révén.
