Megfelelő a magyar bankok likviditási és finanszírozási helyzete, az elmúlt években hozott szabályok növelték a bankrendszer sokkellenálló képességét, így a jelenlegi bizonytalan makrogazdasági környezet mellett is stabilan tölti be gazdaságfinanszírozó szerepét a hazai bankrendszer – árulta el Szakács János, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) makroprudenciális politika főosztályának vezetője a szerdán megjelent friss, éves Makroprudenciális jelentést ismertetve a jegybank YouTube-csatornáján.
A legfrissebb jelentés a makroprudenciális tőkepufferek alakulásával, az adósságfékszabályok változásával, az éghajlatváltozás okozta potenciális pénzügyi rendszerkockázatokkal kiemelten foglalkozik és
az elsőlakás-vásárlók lakáshoz jutási lehetőségeinek támogatásához is javaslatokat fogalmaz meg a hitelfelvételhez szükséges minimális önerő csökkentésével.
Szakács kiemelte, hogy az anticiklikus tőkepufferráta meghatározása során vizsgált indikátorok rövid távon a rendszerkockázatok enyhülését jelzik, ezért az MNB egy évvel, 2024. július 1-jéig kitolta a tőkepuffer 0,5 százalékos szinten történő aktiválását.
A kereskedelmi kockázatai és volatilitása is nagyobb a lakóingatlanokénál, az ezzel kapcsolatos kockázatokra a nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet, de az MNB már korábban alkalmazott erre egy eszközt, a rendszerkockázati tőkepuffert, azonban ezt 2020-ban a koronavírus-járvány hatására felfüggesztette, azonban most ismét aktiválja. A tőkepufferek 2024-re érik el végleges szintjüket vagy aktiválódnak újra.
Január 1-jéig a bankoknak további 410 milliárd forintnyi veszteségviselő (MREL) tőkét kell bevonniuk, alapvetően kötvénykibocsátás segítségével.
