Az ára miatt vonzó lehet az osztatlan közös tulajdon, azonban ha sokáig tartana valamennyi tulajdonostárssal megegyezni, a vevők nem várják ki, és másik ingatlan után néznek – írja a Magyar Nemzet.
Az osztatlan közös tulajdon rendszerint kedvezőbb árú, azonban a tulajdonostársak elővásárlási joga és az elhúzódó egyezség rejthet buktatókat
– mondta a lapnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Problémamentes lehet ugyanakkor például egy ikerház, ahol az épület külön, míg a telek osztatlan közös tulajdont képez, vagy a helyi előírások miatt társasházként kezelik. A hangsúly viszont osztatlan közös tulajdonok esetében nem a tulajdonosok vagy a lakóegységek számán van, hanem az érvényes, ügyvéd által írt használati megosztáson, amely garanciát jelent a kizárólagosságra – húzta alá a szakértő.
Főleg nagyobb ingatlanok esetében van jelentősége az elővásárlási jognak mint adásvételt nehezítő tényezőnek. Így például egy százlakásos társasház parkolója osztatlan közös tulajdon lehet, ami bonyolíthatja az ügyletet. Az is megesett, hogy az adásvételi szerződést már megkötötték, mire az egyik tulajdonostárs az utolsó pillanatban bejelentette: mégis él az elővásárlási jogával. Arra is lehet példa, hogy több hónapot kell várni a tulajdonviszonyok rendezésére vagy egyáltalán a megvásárolhatóságra, ilyenkor a vevők elállhatnak az üzlettől, és másutt keresnek maguknak eladó ingatlant.
A szakértő azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy esetenként 20, de akár 40 százalékkal is olcsóbb lehet az osztatlan közös tulajdon egy hasonló paraméterű ingatlannál, ha nem rendelkezik használati megosztással. Ez utóbbi hiánya azonban több hátulütővel járhat, hiszen patthelyzet alakulhat ki egy esetleges felújítás, korszerűsítés esetén.
Jó példa erre a klímatelepítés vagy ház külső szigetelése. Ugyanúgy nehezíti ez a helyzet a közművekkel kapcsolatos ügyintézést, felújítást. Ilyen esetekben egyébként általában almérők működnek. Balogh László azt is megjegyezte, hogy generációs probléma is előfordulhat, ha például a fiatalok már belefognának a felújításba, ám az idősebb családtagok nem.
Egy régi kolonc: nem szabadulunk az osztatlan közös földektőlTöbb tulajdonostárs esetében a saját tulajdonrész eladása vagy bérbeadása nem mindig könnyű feladat. Hazánkban 3,5 millió tulajdonost érint ez a probléma. |
„Arra a kérdésre, hogy mikor és hol alakultak ki osztatlan közös tulajdonok, nehéz egyértelmű választ adni. Országos szinten nagyjából egységes a szóródás, nincs olyan, hogy valahol egyáltalán nem vagy túl nagy arányban fordulna elő ilyen tulajdonviszony” – mondta Balogh László. Voltak olyan időszakok – például a rendszerváltástól az ezredfordulóig –, amikor több osztatlan közös tulajdon alakult ki az ingatlanpiacon. Ez leginkább a társasházi lakások esetében fordul elő.
Az OTP Ingatlanpont szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy lakások esetében akkor jöhet létre osztatlan közös tulajdon, ha az épület nem kap használatbavételi engedélyt, vagy valamely más okból (például peres eljárás) nem történik meg az albetétesítés. Budapest belvárosában gyakori példa, hogy egy nagyobb méretű lakást alakítottak át több kisebb lakássá. Jellemzően ezek egymástól szeparált garzonok, amelyeket kiadásra szánnak.
Az OTP a lapot arról is tájékoztatta, hogy a pénzügyi intézmények döntő többsége nem ad több lakásból álló lakóingatlanban található, osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokra hitelt. Családi házas ingatlanok esetén azonban – amennyiben annak helyzete használati megosztással rendezett – van mód hitelfelvételre.
Osztatlan közös tulajdonnál az ingatlan tulajdonosainak ügyvéd által ellenjegyzett használati megállapodással kell rendelkeznie, amelynek az ingatlan résztulajdon értékesítése esetén az új tulajdonosra is ki kell terjednie. Mindez azért fontos, mert az önálló lakóegységet megtestesítő tulajdoni hányad a kölcsön fedezete, és ennek kizárólagos használati jogát a megosztási szerződésben rendezni kell.
Halad az osztatlan közös földtulajdon felszámolásaAz agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harmincéves adósságát kívánja orvosolni. Ezzel tovább erősödhet a tulajdonosi szemlélet, általa a föld minősége, termőképessége is javíthatóvá válik, aminek révén a magyar mezőgazdaság is versenyképesebb lehet. |
