Tovább fogynak a lakossági betétek – de ez nem feltétlenül baj
A korábbi hónapokban tapasztaltnál lassabb ütemben ugyan, de augusztusban is folytatódott a lakossági betétek állományának a csökkenése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint augusztus végén 11 138,3 milliárd forint volt a lakossági folyószámlákon, ami 13,1 százalékkal – csaknem 1700 milliárd forinttal – kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel a lakossági betétállomány egyre távolodik a 2022 februárjában mért, több mint 12 900 milliárdos csúcstól.
A jegybank adatai szerint a teljes állományon belül
a látra szóló és folyószámlabetétek állománya csökkent a leggyorsabb ütemben: itt 14,3 százalékkal, 8895,9 milliárd forintra olvadt egy év alatt az állomány.
Jelentősen apadt a két éven túli időtávra lekötött betétek portfóliója is, itt is bő 12 százalékos éves csökkenést mért az MNB. Az éven belüli lejáratú betéteknél viszont az átlagosnál jóval szerényebb mértékű a visszaesés, itt éves összevetésben 5,5 százalékkal zsugorodott az állomány.
Nő a devizabetétek súlya
Figyelemre méltó azonban, hogy a devizabetétek súlya folyamatosan és erőteljesen emelkedik a lakossági porfólión belül. Augusztus végén az állomány meghaladta a 2315,1 milliárd forintot, ami ugyan 3,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, de már több mint az egyötödét adja a teljes portfóliónak. (A devizabetétek aránya 2018 és 2021 között 13 és 15 százalék között mozgott, és 2022-től indult erőteljes növekedésnek.)
A lakossági betétállomány csökkenésének egyik oka lehet, hogy a magas infláció nyomán a háztartások egy része tartalékai egy részének felélésére kényszerült. A jegybanki adatokból is jól látható azonban, hogy a betétekből eltűnt pénzek igen jelentős része az értékpapírszámlákon kötött ki az elmúlt időszakban. A júliusi adatok szerint ugyanis – az értékpapír-statisztikáknál hetedik havi a legfrissebb idősor – az állampapírok állománya 16,7, a befektetési jegyeké pedig 52,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben a háztartási szektorban, miközben a betéteké 12,4 százalékkal csökkent.
Mindez azt is jelenti, hogy a lakosság állampapír-portfóliója rövid időn belül túlszárnyalhatja a betétekét, hiszen a kormányzati adósságpapírok lakosságnál lévő mennyisége a nyár közepére már meghaladta a 11 755 milliárd forintot.
Nagyon vették a befektetési jegyeket is
A tranzakciós adatok szintén arra utalnak, hogy a kisbefektetők figyelme erőteljesen az értékpapírok felé fordult: miközben a betéteknél 2023 első hét hónapjában összességében 975,5 milliárd forintos mínuszt mutatott a tranzakciók – a friss befizetések és pénzkivétek – egyenlege, addig az állampapíroknál közel 1600 milliárdos, a befektetési jegyeknél pedig bő 1200 milliárdos többlet mutatkozott.
Az értékpapírok iránti növekvő keresletnek három fő mozgatórugója lehet. Az egyik, hogy az infláció miatt egyre több háztartás próbál a betétekénél jobb hozammal kecsegtető befektetési formát keresni a pénzének. A másik, hogy az új lakossági állampapírok jókora többletkeresletet generáltak az elmúlt hónapokban a piacon, a harmadik pedig, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése sokakat arra ösztönözhetett, hogy bevásároljon értékpapírokból – leginkább befektetési jegyekből.
