Gyakori találós kérdés, hogy a gomba állat-e vagy növény, s mint tudjuk, egyik sem. Most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eggyel bonyolította a helyzetet, és közleményében gazdasági oldalról megközelítve válaszolja meg a kérdésre adható választ: a gomba szuperélelmiszer.

Fotó: ZSOCC

A közlemény szerint jelentősen nőtt a hazai és az európai gombafogyasztás az elmúlt években. Bár más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombaszektort is számos kihívás elé állította a Covid-járvány, a pandémiából sikerrel lábalt ki az ágazat. Az egészségesebb étrend előtérbe kerülésével megnőtt a kereslet a gomba iránt a hazai piacon is. Míg 2020-ban az egy főre jutó éves gombafogyasztás hazánkban fejenként egy kilogramm volt, a járvány alatt és után megnövekedett kereslet hatására ez a mennyiség 1,5-1,6 kilogrammra emelkedett. A hazai gombafogyasztás azonban még így is elmarad a 3 kilogrammos európai és a 4 kilogrammos brit átlagtól. 

Budapesten és környékén összpontosul a gombatermesztés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint a hazai gombatermés átlagosan 22-23 ezer tonna körül alakul évente. A termelés 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták adják. 

A legnagyobb termesztőterület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul. Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegomba-termesztő terület van Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyében is. A laskagomba kiemelt termesztőkörzetei között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna–Tisza köze, Budapest és környéke, valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegye.

Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka exportra kerül. A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia Szlovákia, Románia irányába), a fennmaradó 25 százalék konzerv formájában jut el az exportpiacokra (Olaszország, Ausztria). Laskagomba frisspiaciként főként a hazai, valamint a német és a román piacra kerül. Az egzotikus gombák (shiitake, ördögszekérgomba) a frisspiacon korlátozott mennyiségben érhetők el. 

Filippinó vendégmunkások szedik a gombát, nincs rá magyar kéz

Bármennyire is sok utánajárást igényel a külföldiek legális alkalmazása, magyar dolgozót már nem találni.

A gomba intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kilogrammot lehet előállítani. Ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. 

A generációváltás a gombatermesztésben is érezteti hatását

Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás. A piaci lehetőségek adottak, a gomba az elmúlt időszakban a húsmentes étrendet követő fogyasztók tányérján is egyre gyakrabban szerepel. Mivel az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, húshelyettesítőként, alternatív élelmiszerek előállítására sokan keresik alapanyagként. Ezenfelül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. Fontos, hogy a gombát csak rövid ideig tartsuk folyó víz alá, de sose hámozzuk meg, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaz a külső borítása is. A gombáknak nemcsak a kalapjuk, hanem a tönkjük is felhasználható.
A gombák a rendszertanban régebben a növények világába tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől.

Fotó: ZSOCC

 

Itt a válasz: a gomba szuperélelmiszer!

A gomba igazi szuperélelmiszer: fehérjében gazdag, kedvező az aminosav-összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás, és kiemelkedően magas a D-vitamin-tartalma. Sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagymaízű shiitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egészségügyi problémára alkalmazható gyógyírként.

Erre érdemes figyelni gomba vásárlásakor

A vásárlás során elsődleges szempont a frissesség, a friss gomba kellemes illatú, roppantható, a kalapszéle ép. Minél öregebb a gomba, annál több nedvességet veszít, ezért a kalapszélek erősen berepednek, a húsa szivacsossá válik, főzéskor nehezebben puhul. A gomba szobahőmérsékleten nagyon gyorsan veszít a minőségéből, ezért vásárlás után mihamarabb fel kell dolgozni, vagy hűtőbe kell tenni, így két-három napig eltartható. Ebben az esetben a gombát csomagoljuk ki a fóliából, és nedves ruhával letakarva tároljuk a hűtőszekrényben. 
A gombát számos étel elkészítéséhez használhatjuk, leveshez és húsételhez is kitűnő választás. Grillezve, pörköltnek, salátának, gombás ízesítésű ételekhez egyaránt kitűnő. Elkészíthető még rántva, tojásos ételekhez, szószokhoz, mártásokhoz adva. 

Másfél milliárd eurós piac, mégis az avar alatt lapul: kampány indul a gombafogyasztásért

A fenntartható és lokális termesztésnek köszönhetően az európai gombák értékes tápanyagokat tartalmaznak , amelyekből változatos és ízletes fogásokat készíthetünk. Az európai gomba népszerűsítése érdekében, különösen az ezredforduló idején születettek körében, a GEPC Promo elindítja az által társfinanszírozott promóciós kampányt, amelynek szlogenje: „Európai gomba, a rejtett gyöngyszem”.